2020. augusztus 30., vasárnap

Napi remény...30.

Istennel töltött idő az élet forgatagában....


Énók az Istennel járt, és egyszer csak eltűnt, mert magához vette őt Isten. 1. Mózes 5:24.

Amikor leültem, hogy a Bibliát olvassam, nem tudtam igazán elcsendesedni, mert a gondolataimat lekötötte a soha véget nem érő teendőim listája.

Azonnal eszembe jutott a lejárt mosógép, melynek tartalmát a szárítóba kellett átraknom, egy régen a válaszomra váró email, és egy befejezendő feladat ijesztően közelgő határideje. Az Istennel töltött idő feladása járt a fejemben, miközben kísértően zakatolt az el nem végzett kötelességek listája az agyamban.

Fokozatosan engedtem az elvégzendő feladatok rám nehezedő nyomásának, ahelyett, hogy időt töltöttem volna Istennel. Mária helyett Mártává váltam, és mindez egy ártatlannak tűnő döntéssel kezdődött.

„Először gyorsan megnézem a fontos email-t.” - gondoltam.

Az egy email-ből egyre több lett, és hamarosan a fontos és sürgető teendők véget nem érő körforgásában találtam magam.

A nap végén pedig azt vettem észre, hogy egyetlen percet sem töltöttem Istennel.

Bárcsak azt mondhatnám, hogy ez csak ritkán fordult elő velem, de az igazság az, hogy sajnos sokkal többször megtörtént, mint amit elismerni szeretnék.

Ennek ellenére, én úgy hiszem, hogy Isten ilyenkor nem csalódottan néz le rám, hanem egy kitárt karral fordul felém, mely arra invitál, hogy időt töltsek vele.

És Ő ezzel a szeretettel fordul mindannyiunkhoz.

Hitem szerint ezt a meghívást fogadta el Énok is, mert Mózes első könyvének 5:24. verse úgy jellemzi őt, mint aki hűségesen az Istennel járt. Lenyűgöző ezeket a szavakat olvasni, ha arra gondolunk, hogy Énok is, hozzán hasonlóan, egy esendő ember volt csupán.

Ennek ellenére Énok kapcsolatát Istennel úgy jellemezhetjük, hogy ő volt az az ember, aki a Teremtőjével összhangban élt. Nem Isten után kullogott, nem ismerve fel a mennyei vezetést, és nem is rohant előre Isten támogatását és hatalmát mellőzve, hanem Énok szorosan Istennel járt.

Ezt úgy tudta megtenni, hogy szorosan lépést tartott Istennel, az Atyával. Szerintem én vagy levegő után kapkodva futottam volna, hogy beérjem Istent, vagy nagyon elmaradtam volna bolyongva, utamat keresve… Ezzel szemben milyen hatalmas dolog, amikor valaki lelkileg teljesen összhangban tud haladni Istennel!

Az ilyen meghitt, bensőséges kapcsolatot az idő és a tapasztalat érleli meg. Valószínűleg Isten és Énok gyakran beszélgettek egymással és Énok valószínűleg rendszeres, komoly bűnbánatot tartott, hiszen a bűn egyszerűen nem létezhet a mindent ismerő Isten jelenlétében

Énok kapcsolata Istennel nem vallásosság, a berögződött rituálék, hagyományok, szokások talaján állt. Ők különleges kapcsolatot ápoltak egymással. Isten annyira szerette Énokot, hogy az idézett vers második részében azt olvashatjuk, hogy Isten magához vette Énokot, aki egyszerűen eltűnt innen a Földről.

Énoknak sohasem kellett megtapasztalni a halál keserűségét. „Énók az Istennel járt, és egyszer csak eltűnt, mert magához vette őt Isten.” (I. Mózes 5:24) Ő egyik pillanatban itt volt a Földön, a következőben pedig már Istennél volt. Ez a történet gyönyörűen tükrözi, hogy az ember milyen kapcsolatot ápolhat Istennel, hiszen mi is, akik noha gyarlók és esendő emberek vagyunk, Énokhoz hasonlóan, mégis ápolhatunk egy ilyen meghitt kapcsolatot a mindent ismerő Atyánkkal.

Együtt haladhatunk Istennel életünk legmélyebb völgyében vagy a legmagasabb csúcsán is. Isten meghívása egy mélyebb, meghittebb kapcsolatra mindannyiunk számára él. Abban a kiváltságban részesülünk, hogy összhangban élhetünk Istennel, a mennyei Atyánkkal. Ehhez azonban az szükséges, hogy Őt válasszuk minden esetben, amikor az élet feladatai elvonnának Tőle. Ha így teszünk, akkor Énokhoz hasonlóan elfogadjuk a sohasem változó Isten meghívását, hogy időt töltsünk az Ő jelenlétében.

Drága Istenem! Köszönöm, hogy Te Elohim, Mindenható, hatalmas Isten vagy. Köszönöm, hogy Jézus ledöntött minden válaszfalat, ami köztem és közted volt annak érdekében, hogy egy csodálatos, bensőséges kapcsolatot ápolhassunk egymással. Minden nap szeretnék Veled beszélgetni, Veled időt tölteni. Segíts, hogy ez legyen a legfontosabb az életemben, ahogy Énoknak is ez volt a legfontosabb az életében. Jézus nevében, Ámen.

Igék a mai napra:

Mózes 1. könyve, a teremtésrõl 6:9 Nóénak ez a története: Nóé igaz ember volt, feddhetetlen a maga nemzedékében. Az Istennel járt Nóé.

Zsidók 11:5-6 Hit által ragadtatott el Énók, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta őt az Isten. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves. Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Üdvözöllek kedves látogatóm, érezd magad jól, és tanulj és épülj az olvasottakból: Jézus szeret téged!