2018. november 9., péntek

Napi remény...311.

A bántalmazás járványa, „Többé nem leszek csendben!”


„Azt mondtam, »...nem fogok semmit sem szólni, amíg gonosz emberek vannak a közelemben.« Csendben maradtam, egy szót sem szóltam... De a szenvedésem csak még rosszabb lett, és eluralkodott rajtam a szorongás és aggodalom. Minél többet gondolkodtam, annál nagyobb bajban voltam, folyton kérdeztem: »Uram, meddig fogok élni? Mikor fogok már meghalni? Mondd meg, hogy milyen hosszú idő még, mire az életem véget érhet.«” (Zsolt 39:1-4, GNT-fordítás)

Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, amíg előttem van a hitetlen. Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott. Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék azért az én nyelvemmel: Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.” Zsolt. 39:2-5 Károli.


Az első lépés kitörni a bántalmazásból, legyen az szexuális, fizikai, verbális vagy érzelmi, ha megosztod valakivel, aki tud segíteni, kitörni.

Jézus ezt mondja János evangéliuma 8. fejezetének 32. versében. „Az igazság szabaddá fog tenni.” (NLT-fordítás, második kiadás)

„És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” Jn. 8:32 Károli.

A szabadság akkor jön, amikor megnyílsz, és valakinek bevallod a fájdalmadat.
Egy felmérésben, amelyben tíz nemzet vett rész, kiderült, hogy a nők, akiket a partnerük bántalmazott, 55-95 százalékban nem beszéltek senkivel erről, a férfiaknál pedig bebizonyosodott, hogy még kevésbé osztják meg az ilyesmit valakivel.

A bántalmazást gyakran a csendes járványnak nevezik, mert nagyon sok házasságban egy nagy rózsaszín elefántként van jelen, amit senki sem akar észrevenni vagy beszélni arról. Az emberek csendben szenvednek.

Ha bárki is igazán megértette a bántalmazást a Bibliában, az Dávid király volt. Ő volt az, az uralkodó, aki a zsoltárok könyvének nagy részét írta, és akinek az élete során nagyon sokszor szembe kellett néznie bántalmazással, mert nagyon sok ember akarta sértegetni, megölni, bántalmazni, rágalmazni vagy kicsúfolni; ebben minden fajta bántalmazás ott van.

A zsoltárok könyvének több mint száz versében fejezi ki Dávid az ellenségeivel szemben érzett fájdalmát, szorongását vagy haragját. Az új fordításban közel százszor használja az „ellenség” szót. Beszél az olyan bántalmazásról, ami feltornyosult az életében.

Az egyik dolog, amit Dávid példamutatóan tett, az a következő. Ne tartsd magadban! A 39. zsoltár 1-4. versében Dávid elmagyarázza, hogy mi történt, amikor titokban akarta tartani a kínlódását. „Azt mondtam, »...nem fogok semmit sem szólni, amíg gonosz emberek vannak a közelemben.« Csendben maradtam, egy szót sem szóltam... De a szenvedésem csak még rosszabb lett, és eluralkodott rajtam a szorongás és aggodalom. Minél többet gondolkodtam, annál nagyobb bajban voltam, folyton kérdeztem:» Uram, meddig fogok élni? Mikor fogok már meghalni? Mondd meg, hogy milyen hosszú idő még, mire az életem véget érhet.«” (GNT-fordítás)

Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, amíg előttem van a hitetlen. Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott. Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék azért az én nyelvemmel: Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.” Zsolt. 39:2-5 Károli.

Ez jellemző reakció a bántalmazásra. Dávid félt erről beszélni a bántalmazói jelenlétében, de a hallgatása csak rosszabbá tette a helyzetét. „Csendben maradtam, egy szót sem szóltam... De a szenvedésem csak még rosszabb lett, és eluralkodott rajtam a szorongás és aggodalom.”

Ha éppen ilyen helyzetet tapasztalsz, szeretném, ha tudnád, Istent érdekli, hogy mi történik veled. Engem is érdekel, mi történik veled. Van remény! Nem kell a fájdalom, szorongás és félelem bűvkörében maradnod!

Először viszont abba kell hagynod a hallgatást! Fel kell szólalnod, és el kell mondanod valakinek, akiben megbízol. Fel kell tárnod a problémát, hogy Isten elkezdhesse a gyógyítás folyamatát!

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN


2018. november 8., csütörtök

Napi remény...310.

A fájdalmad gyakran Isten célját tárja fel…


„Isten megvigasztal minket mindig a nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat… Amikor minket nyomasztanak a terhek, ez a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van! Mert amikor mi magunk vigasztalást nyerünk, egészen bizonyosan megvigasztalunk titeket. Aztán ti is türelemmel el tudjátok hordozni ugyanazokat a dolgokat, amelyeket mi elszenvedünk.” (2Kor 1:4/a, 6; NLT, 2. kiadás)

„Aki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vígasztalással, amellyel Isten vígasztal minket. Mert amint bőséggel kijutott nékünk a Krisztus szenvedéseiből, úgy bőséges a mi vígasztalásunk is Krisztus által. De akár nyomorgattatunk, a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az, mely hathatós ugyanazon szenvedések elviselésére, amelyeket mi is szenvedünk; akár megvígasztaltatunk, a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az. És a mi reménységünk erős felőletek.” 2 Kor. 1:4-6 Károli.


A fájdalmad gyakran Isten célját tárja fel a számodra. Isten mindig jóra tudja használni a fájdalmat. Ha fájdalmas helyzeten mentél keresztül, azt szeretné, hogy segíts másoknak ugyanazon a fájdalmon túljutni. Azt akarja, hogy oszd meg másokkal. Isten fel tudja használni a te életed problémáját mások javára. Tény, hogy éppen azok a dolgok, amelyeket leginkább szégyellsz az életedben, amelyek leginkább nehezedre esnek, ezek lehetnek a legnagyobb szolgálattá más ember számára.

Ki tudna jobban segíteni annak, aki éppen csődben van, mint az, aki már keresztülment a csődön? Ki tudna jobban segíteni valakinek, aki most a függőséggel küzd, mint az, aki már megküzdött a függőséggel? Ki tudna jobban segíteni egy speciális nevelési igényű gyermek szüleinek, mint az, aki már felnevelt egy ilyen gyermeket? Ki tudna jobban segíteni valakinek, aki elvesztette a gyermekét, mint az, aki szintén elveszítette a gyermekét?

Éppen az a dolog, amit legjobban utálsz az életedben, az az, amit Isten jóként akar használni az életedben.

A Bibliában ezt olvassuk. „Isten megvigasztal minket mindig a nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat… Amikor minket nyomasztanak a terhek, ez a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van! Mert amikor mi magunk vigasztalást nyerünk, egészen bizonyosan megvigasztalunk titeket. Aztán ti is türelemmel el tudjátok hordozni ugyanazokat a dolgokat, amelyeket mi elszenvedünk.” (2Kor 1:4/a, 6; NLT, 2. kiadás)

„Aki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vígasztalással, amellyel Isten vígasztal minket. Mert amint bőséggel kijutott nékünk a Krisztus szenvedéseiből, úgy bőséges a mi vígasztalásunk is Krisztus által. De akár nyomorgattatunk, a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az, mely hathatós ugyanazon szenvedések elviselésére, amelyeket mi is szenvedünk; akár megvígasztaltatunk, a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az. És a mi reménységünk erős felőletek.” 2 Kor. 1:4-6 Károli.

Ezt hívják megváltó szenvedésnek. Ez az, amikor valamilyen problémán, fájdalmon mások javára mész keresztül.

Ez az, amit Jézus tett. Amikor meghalt a kereszten, Ő nem érdemelte meg a halált. Azért szenvedett, hogy neked jobb legyen, hogy megmentett legyél, hogy bemehess a Mennybe.

Nagyon sokféle különböző oka lehet az életedben a problémának, fájdalomnak, szenvedésnek. Néha te hozod magadra a bajt, ami történik veled. Az ostoba döntésednek fájdalmas következménye lesz az életedben. Ha túlköltekezel, olyan dolgokat veszel meg, amiket nem engedhetsz meg magadnak, feléled a jövődet, mély adósságba kerülsz, és elveszíted a házadat, nem mondhatod, „Istenem, miért engedted meg, hogy elveszítsem a házamat?” Nem hibáztathatod Istent a te rossz döntésedért.

Másféle problémádban azonban ártatlan vagy. Más emberek vétke, butasága, fájdalma téged is megsebezhet. És az életed fájdalmas dolgai közül néhány megváltó szenvedés. Isten gyakran megengedi, hogy nehézségen menjünk keresztül, és így segíthessünk másokon.

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN


2018. november 7., szerda

Napi remény...309.

Isten kegyelme teljes erővel működik…


"Most, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk, örömmel jelentjük, hogy sértetlen hittel és lelkiismerettel csináltuk végig, és úgy tudunk szembenézni a világgal – és legfőbb képen veletek, hogy emelt fővel járunk. De ez nem a mi érdemünk. Isten volt az, aki figyelmünket magára irányította rendíthetetlenül." (2Korinthus 1:12, MSG fordítás)

„Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, hogy isteni őszinteséggel és tisztasággal, nem testi bölcseséggel, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképpen pedig ti köztetek.” 2 Kor. 1:12 Károli.

A körülményeidtől és érzelmeidtől függetlenül, ragaszkodj Isten soha nem változó személyiségéhez.

A Bibliában, 2Korinthus 1:12-ben úgy olvassuk, hogy "Most, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk, örömmel jelentjük, hogy sértetlen hittel és lelkiismerettel csináltuk végig, és úgy tudunk szembenézni a világgal – és legfőbb képen veletek, hogy emelt fővel járunk. De ez nem a mi érdemünk. Isten volt az, aki figyelmünket magára irányította rendíthetetlenül." (MSG fordítás)

A körülményeid nem tudják megváltoztatni Isten személyiségét. Isten kegyelme mindig teljes erővel működik. Akkor is érted van, amikor nem érzed.

Emlékeztesd magad azokra az örökkévaló igazságokra, amiket tudsz Istenről. Jó, szeret téged, veled van, tudja min mész keresztül, gondoskodik rólad, és jó terve van az életedre.

Raymond Edman, Billy Graham egyik mentora egyszer azt mondta: "A sötétben soha ne kérdőjelezd meg azt, amit Isten a világosságban mondott neked."

Mit mondott neked Isten a világosságban, amit most a sötétségben megkérdőjeleztél? Mit gondolsz, miért kételkedsz most Istenben? Emlékezz, a körülményeid nem tudják megváltoztatni Isten személyiségét.

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN



2018. november 6., kedd

Napi remény...308.

Ne add át magad félelmeidnek…


Kiszabadított bennünket a halálos veszedelemből, sőt, ezután is meg fog szabadítani. Őbenne reménykedünk, hogy a jövőben is mindig megszabadít. (2Kor 1:10, GNT fordítás)

„Aki ilyen nagy halálból megszabadított és szabadít minket: akiben reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadítani;” 2 Kor. 1:10 Károli.

Isten figyel rád, ne hallgass hát félelmeidre. Ez egy döntés: bízz Istenben és ne add át magad a félelmeidnek.

A Biblia ezt mondja a Korintusiakhoz írt második levél 1. rész 10. versében: "Kiszabadított bennünket a halálos veszedelemből, sőt, ezután is meg fog szabadítani. Őbenne reménykedünk, hogy a jövőben is mindig megszabadít." (2Kor 1:10, GNT fordítás)

„Aki ilyen nagy halálból megszabadított és szabadít minket: akiben reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadítani;” 2 Kor. 1:10 Károli.

Isten azt ígéri a hívők számára, hogy nem számít, mi történik velünk, azt Ő a javunkra fordítja - ha szeretjük Őt és követjük Őt. Ha hívő vagy, azt írja a Biblia, hogy minden a javadra válik - nem minden jó, ami történik, de minden a javadra válik.

Ez azt jelenti, hogy nem kell többé a félelmeinkre hallgatnunk. Nincs olyan nehézség, döntési helyzet, kudarc, szerencsétlenség az életben, amiből Isten egy hívő számára végső soron ne tudna jót kihozni. Nem kell tehát félnünk a jövőtől.

A félelmeid megmutatják, hogy életed mely területén nem bízol Istenben. Készíts ma egy listát a félelmeidről és kérd Istent, segítsen neked beazonosítani, miért vannak félelmeid azon a területen. Majd ezután kérd Őt, segítsen bizalommal helyettesíteni félelmeidet.

Nos, a következő lépés nagyon fontos: SZÁMÍTS arra, hogy Isten elkezdi megtanítani neked, hogyan bízhatsz benne minden egyes félelmed esetében. Majd figyelj, hogyan fog ebben neked segíteni.

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN



2018. november 5., hétfő

Napi remény...307.

Isten a nehéz időket céllal adja az életünkbe…


„Kimerültünk, megpróbáltatásaink túllépték a tűrőképességünk határát és azt hittük, sosem kerülünk ki élve a próbákból. Valójában azt gondoltuk, meghalunk. De végül nem a saját erőnkben bíztunk, hanem meg tanultunk Istenre támaszkodni, aki még a halottakat is feltámasztja.” (2. Korinthusiakhoz írt levél 1:8b-9 NLT, második kiadás).

„„…hogy felette igen, erőnk felett megterheltettünk, úgy hogy életünk felől is kétségben valánk: Sőt magunk is halálra szántuk magunkat, hogy ne bizakodnánk mi magunkban, hanem Istenben, aki feltámasztja a holtakat:” 2 Kor. 1:8b-9 Károli.

Jézus szenvedett? Néha ő is magányos volt? Szembesült azzal a kísértéssel, hogy adja fel? Félreértették, lenézték és kritizálták igazságtalanul?

Hát persze! Egyikünk sem mentesül a szenvedés, a magány, a csüggedés vagy az igazságtalan kritika terhe alól, mert Isten Krisztus képére akar formálni minket és annak érdekében, hogy ez a folyamat végbemenjen, olyan próbákba helyez bele bennünket, amiken Krisztus is keresztülment.

Ez azt jelenti, Isten a balszerencsék okozója? Nem. Isten jó és nem tesz rosszat, gonoszat. De tud kemény és stresszes időszakokat adni, jó céllal. Arra használja őket, hogy bizalomra tanítson bennünket, hogy megmutassa, hogyan segíthetünk másokon és közelebb vonjon minket keresztény embertársainkhoz.

A Biblia a 2Korinthus 1:8b-9-ben azt mondja, „Kimerültünk, megpróbáltatásaink túllépték a tűrőképességünk határát és azt hittük, sosem kerülünk ki élve a próbákból. Valójában azt gondoltuk, meghalunk. De végül nem a saját erőnkben bíztunk, hanem megtanultunk Istenre támaszkodni, aki még a halottakat is feltámasztja.” (NLT, második kiadás).

„…hogy felette igen, erőnk felett megterheltettünk, úgy hogy életünk felől is kétségben valánk: Sőt magunk is halálra szántuk magunkat, hogy ne bizakodnánk mi magunkban, hanem Istenben, aki feltámasztja a holtakat:” 2 Kor. 1:8b-9 Károli.


Tehát mit kell tenned, ha nehéz időkben vagy éppen?
Először is, mondj nemet a bátortalanságra. Ezt követően emlékezz, Isten veled van. Végül pedig bízz Isten védelmében és vezetésében.

Valamennyiünknek volt része nehéz időkben. A különbség azok számára, akik hisznek Jézusban az nem az árnyék hiánya, hanem a Fény jelenléte.

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN