Napi remény...31.

Adományozáskor hallgass Istenre…

„Tiszteld az Urat azzal, hogy minden jövedelmed első részét neki adod, és Ő megtölti csűreidet búzával és árpával, és borsajtóid túlcsordulnak a legfinomabb borral.” (Példabeszédek, 3:9 – TLB fordítás)

„Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből. Ekképpen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.” Péld. 3:9-10 Károli.

Amikor hívővé válsz, meg tanulsz Isten kérése szerint adni. Ne hagyd senkinek, hogy nyomást gyakoroljon rád és manipuláljon! Az is helytelen, ha a bűntudat vezérel az adakozásban. Ugyanakkor, ne is korlátozd a nagylelkűséged ezzel a kijelentéssel: „Azt hiszem, ennyit indokolt ma felajánlanom”. Az ilyen jellegű adakozás nem igényel hitet.

Ehelyett megkérdezhetnéd Istent: „Mit akarsz ajándékozni rajtam keresztül? Mit vársz tőlem, milyen mértékben bízzam Rád magam ebben a helyzetben?” Különbséget kell tennünk ugyanis „látásbéli” és „hitbéli” felajánlás között.

Feleségemmel együtt számtalanszor álltunk már próbatétel előtt az adományozás kapcsán. Az egyik legdrámaibb eset 1993 végén történt, amikor pénzt gyűjtöttünk a Saddleback Gyülekezet első istentiszteleti központjának felépítéséhez. Akkoriban még egy sátorban tartottuk az összejöveteleket, s Isten kérésére kezdtünk el adományokat gyűjteni. Azzal fordultunk a hívőkhöz, hogy három éven át próbálják elkötelezni magukat az adományozás mellett. Kay és én is útmutatásért imádkoztunk, hogy tudjuk, mekkora összeggel járuljunk hozzá a gyarapodáshoz. Nagy meglepetésünkre irreális választ kaptunk. Számunkra ugyanis az Isten által sugallt pénzösszeg jóval nagyobb volt, mint amelynek előteremtésére képesek lettünk volna. Mi azonban rendületlenül bíztunk Istenben.

Néhány nappal később olvastam az 1 Krónikák 29-ben, hogyan adakoztak az izraeliták a jeruzsálemi templom megépítése céljából, amely a mai viszonylatokban körülbelül 752 millió dollárnak felel meg. Isten arra kérte Dávid királyt, hogy az nyilvánosan hívja fel népének figyelmét az általa adott ajándékra. Így az emberek megtudták, hogy a király áldozata mindenkiénél nagyobb volt.

Éreztem, Isten azt sugallja nekem, „Rick, azt akarom, hogy tedd közzé, hogy pontosan mennyit adományozol. Ez példaértékű lesz, továbbá kihívást jelent majd mások számára.” Nem akartam szót fogadni, mert tartottam tőle, hogy az emberek félreértik az indítékomat. Isten azonban nem tágított, s mivel nekem fontos volt, hogy Ő áldását adja az építkezésre, kötélnek álltam. Vasárnap így szóltam a gyülekezetemhez: „Egyelőre nem tudom, honnan érkezik majd a szükséges pénzösszeg. Mindenesetre, Kay és én megfogadtuk, hogy az elkövetkező háromévi fizetésem egy nagy százalékát felajánljuk adományként. Kérlek benneteket, imádkozzatok értünk.”

Egy hónappal később, a hétvégéhez közeledvén azon morfondíroztam, mégis honnan kerítem majd elő a jövő heti adomány összegét. Bár fogalmam sem volt róla, bíztam Istenben, hogy valami úton-módon kisegít. Aztán azt a bizonyos hétvégét megelőző pénteken felhívott a Zondervan Kiadó: „Rick, szeretnénk, ha könyvet írnál, „A Cél orientált Gyülekezet” címmel. Bizonyosak vagyunk benne, hogy óriási sikere lesz, s éppen ezért megelőlegezzük az írói díjat.” Az előleg több volt annál, mint amit Kay és én ígértünk. Isten forrásai kimeríthetetlenek!

Amikor néhány nappal később beszámoltam erről a gyülekezetben, mindenki diadalittas kiáltásban tört ki. A hívők táncra perdültek és dalra fakadtak örömükben. Sőt, sírtak is. Mindannyian sírtunk. Ez volt életem egyik legcsodálatosabb élménye. És ha jól belegondolok, majdnem elszalasztottam a saját makacsságom miatt (nem beszélve a többiekről, akik szintén kimaradtak volna ebből miattam). Ha nem tettem volna eleget Isten kérésének, nem is lehettünk volna tanúi Isten minden képzeletet felülmúló gondoskodásának.

Ez egy felejthetetlen lecke marad számomra.

„Tiszteld az Urat azzal, hogy minden jövedelmed első részét neki adod, és Ő megtölti csűreidet búzával és árpával, és borsajtóid túlcsordulnak a legfinomabb borral.” (Példabeszédek, 3:9 – TLB fordítás)

„Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből. Ekképpen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.” Péld. 3:9-10 Károli.

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN

Napi remény...30.

A hit az, amikor előre hálát adsz Istennek…

„Amikor imádkoztok és kértek valamit, higgyétek, hogy már megkaptátok és megadatik, amit kértetek.” (Márk 11:24 GNT fordítás).

„Azért mondom néktek: Amit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.” Mk. 11:24 Károli.

A hit nem azt jelenti, hogy Isten képes megtenni valamit. A hit még csak nem is egy esetleges remény arra, hogy Isten majd teljesíti, amit kérünk Tőle. Hinni annyit tesz, hogy jó előre hálát adunk Istennek.

Jézus azt mondta: „Amikor imádkoztok és kértek valamit, higgyétek, hogy már megkaptátok és megadatik, amit kértetek.” (Márk 11:24 GNT fordítás).

„Azért mondom néktek: Amit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.” Mk. 11:24 Károli.

Most biztosan így spekulálsz: „Ezt mégis hogy érted? Talán előre köszönetet kellene mondanom a Teremtőnek, még mielőtt az imáim meghallgattatnának?”. Bizony, így van! A megelőlegezett hála jelent ugyanis valódi hitet. Az utólagos köszönetnyilvánítás pedig a hála.

Néhány héttel ezelőtt használtam már az alábbi illusztrációt, amelyet szerintem érdemes elismételnem, mert könnyen megérteti velünk, mit jelent előre köszönetet mondani Istennek. Tegyük fel, hogy valaki kiállít a nevedre egy több ezer dollárról szóló csekket. El tudod képzelni, hogy mindaddig nem köszönöd meg az illetőnek ezt a nemes gesztust, amíg kézpénzre nem váltod a csekket? Szó sincs róla! Azonnal kifejezed a hálád. S bár nem férsz hozzá a pénzhez, amíg a kasszához nem érsz, ez mégis egy ígéret számodra. És te ezért az ígéretért mondasz szívből köszönetet, hiszen bízol az illetőben, aki hiteles anyagi fedezettel rendelkezik.

A hit is pontosan ilyen. Előre hálát adunk Istennek jövőbeli áldásaiért.

A lényeg tehát az, ha Isten egyszer arra kér, eredj Moby Dick után egy horgászcsónakkal, ne feledj tartármártást vinni magaddal! Mérget vehetsz rá ugyanis, hogy aznap este halsültet fogsz vacsorázni.

Jézus azt mondta „A ti hitetek miatt, meg fog történni”(Máté 9:29 NLT fordítás).

„Akkor illeté az ő szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint.” Mt. 9:29 Károli.

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN

Napi remény...29.

Beszélj hitből…

„Isten a jövőbeli eseményekről olyan bizonyossággal beszél, mintha azok már bekövetkeztek volna”. (Rómaiakhoz írt levél 4:17, TLB fordítás)

(Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged) az előtt, az Isten előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket."Róma. 4:17 Károli.

A szavaidnak hatalmas ereje van. Ha hívő emberré válsz, változtatnod kell azon, ahogy beszélsz. Hittel kell beszélned ahhoz, hogy láthass valamit megvalósulni.

Amikor hitből mondunk valamit, az ostobaságnak, arrogánsnak, a valóságtól teljes mértékben elrugaszkodottnak tűnhet olyan emberek számára, akik nem tudják, mi a hit. Ábrahám tudta. Az Úr egy napon megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá: Ábrám, a nevedet Ábrahámra változtatom. Az Ábrahám név azt jelenti, „népek sokaságának az atyja”.

Az egyetlen probléma azonban az volt, hogy Ábrahám már 99 éves volt és a felesége is túl idős volt ahhoz, hogy gyermeket szüljön. Ábrahámot valószínűleg kegyetlenül kinevették a neve miatt. Isten azonban azt mondta, hogy nem az emberi valóság, hanem a szellemi valóság világában élünk, és ne úgy lássuk a dolgokat, ahogy vannak, hanem úgy, ahogy lehetnének, lenniük kellene vagy ahogyan Isten akarja, hogy legyenek.

A Rómaiakhoz írt levél 4:17 azt mondja, hogy Isten „a jövőbeni eseményekről olyan bizonyossággal beszél, mintha azok már bekövetkeztek volna” (Rómaiakhoz írt levél 4:17, TLB fordítás).

(Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged) az előtt, az Isten előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket."Róma. 4:17 Károli.

Ezt nevezik hitből való beszédnek. Kimondunk valamit hitből, hogy az megvalósuljon.

Az elsődleges szellemi ajándékunk a hit ajándéka. Nem azt mondom, hogy most mi van, hanem azt, hogy mi lehetne, minek kellene, lenni vagy Isten mit akar, hogy legyen.

Vannak olyan közismert tanítók, akiknek az egyházi szolgálata valójában csak abból áll, hogy elmondják, milyen a világ most. És nagyon sok olyan dolog van a világban, ami rossz. Ezért bírálják és becsmérlik a dolgokat és általában mindennel kapcsolatban nagyon negatívak. És tényleg jó okuk is van erre. Azzal érvelnek, hogy ők csak azt mondják, ami van.

Igen, így is lehet beszélni. De van egy más mód is: ne azt mondd, ami van, hanem azt, ahogyan lehetne! Az előbbi még sohasem változtatott meg senkit, és inkább csak védekezésre készteti az embert.

Például, ha azt mondod valakinek, „Te egy csapnivalóan rossz apa vagy. Nem töltesz elég időt a gyerekeiddel, mivel a karriered sokkal fontosabb számodra.", akkor őt megbélyegzed, és még meg is erősíted abban, amilyen. Ehelyett inkább ezt kellene mondanod: „Fantasztikus lehetőségek vannak benned, és ha engednéd, hogy Jézus Krisztus átvegye az irányítást az életed felett, nem lennél ugyan tökéletes, de Isten olyan jellemmé formálna, hogy a gyerekeid teljesen oda lennének érted." Az ilyen beszéd az, ami változásra ösztönöz bennünket!

Nem azt kell elmondanod, ahogyan a dolgok állnak, hanem azt, ahogyan lehetnének, ahogyan lenniük kellene, vagy ahogyan Isten akarja, hogy legyenek! Hittel beszélj már az előtt, hogy valamit megvalósulni látnál!

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN

Napi remény...28.

Istenfélelmet munkáló szokások kialakítása…

“A hit által volt Mózes képes arra, hogy a király haragjától sem tartva elhagyja Egyiptomot. Mint aki látja a láthatatlan Istent, nem volt hajlandó még vissza sem nézni.” (Zsid. 11:27, GTL-fordítás)

„Hit által hagyta oda Égyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant.” Zsid. 11:27 Károli.

Néha előfordul velem, hogy nincs kedvem mindenkihez kedvesnek lenni, és ahhoz sincs kedvem, hogy önzetlen legyek. Csak ahhoz van kedvem, hogy lefeküdjek a díványra és tévézzek. Semmi mást nem akarok aznap már csinálni, és nem akarok semmilyen egyéb teendővel foglalkozni. De az, hogy „most éppen nincs kedvem megcsinálni” hangulatom van, nem jelenti azt, hogy nem is kell megtennem valamit.

Biztos meg fogsz döbbenni, ha azt mondom, néha nincs kedvem ahhoz se, hogy imádkozzak, vagy hogy olvassam a Bibliát. De aztán mégis imádkozom, és mégis olvasom a Bibliát. Rájöttem, hogy ha csak akkor imádkozom, vagy csak akkor olvasom a Bibliát, amikor kedvem van hozzá, Sátán gondoskodik róla, hogy soha ne támadjon ilyen kedvem. Érettnek lenni azt jelenti, hogy az életünket az elkötelezettségeink szerint éljük és nem az érzelmeink alapján.

A különbség a sikeres és sikertelen emberek között az, hogy a sikeres emberek hajlandóak megtenni azt, amit a sikertelen embereknek nincs kedvük. Szokásokat alakítanak ki és ezek mellett a szokások mellett elkötelezettek maradnak. Az Olimpiára egy sportoló nem azért jut ki, mert épp ahhoz van kedve. Az Olimpiára csak órák hosszat tartó, rendszeres edzéssel lehet kijutni, amihez valószínűleg egyáltalán nincs kedve az embernek. Nem tud senki kiemelkedő zenésszé válni, ha nem gyakorol több órát naponta rendszeresen, amihez valószínűleg nincs kedve.

Ugyanígy nem tudsz istenfélővé se válni, ha egyszerűen csak azt csinálod, amihez kedved van. Az istenfélő férfiak és nők felvállalják, hogy olyan szokásokat alakítanak ki az életükben, amelyek az istenfélelmet munkálják. Ezt a döntést semmivel sem könnyebb meghozni, mint eldönteni, hogy rendszeresen tornázol, fogyókúrázol, gyakorolsz, vagy bármi mást csinálsz, amiről tudod, hogy jót tenne, de nincs kedved hozzá.

Hogyan tudod kifejleszteni magadban ezt a fajta kitartást?

A legfontosabb az, hogy ne a problémádra nézz, hanem az Úrra. A Bibliában valószínűleg Mózes a legjobb példa a a kitartásra. Negyven éven át vezetett sírós, veszekedős, panaszkodó embereket a sivatagban, akik közben állandóan megkérdőjelezték vezetői képességeit. És ő mégsem adta fel.

A Zsidókhoz írt levél 11:27 azt mondja: “Hit által volt Mózes képes rá, hogy a király haragjától sem tartva elhagyja Egyiptomot. Mint aki látja a láthatatlan Istent, nem volt hajlandó még vissza sem nézni.” (GNT-ford.)

„Hit által hagyta oda Égyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant.” Zsid. 11:27 Károli.

Mózes "látta a láthatatlan Istent." Ő Istenre nézett és Őrajta tartotta a szemét.

Te is Istenre nézz. Ha a problémádra koncentrálsz, akkor lehangolt, szomorú és depressziós leszel. Ha Istenre figyelsz, békességed lesz.

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN

Napi remény...27.

Azok az óriások, amik közted és a hatalmas hit között állnak…

„És megtudja az egész egybegyűlt sokaság, hogy nem karddal és lándzsával szabadít meg az ÚR. Mert az ÚR kezében van a háború, és ő ad a kezünkbe benneteket.”(1Sámuel 17:47 NLT ford.)

„És tudja meg ez az egész sokaság, hogy nem kard által és nem dárda által tart meg az Úr, mert az Úré a had, és ő titeket kezünkbe fog adni.” 1 Sám. 17:47 Károli.

Sámuel első könyvében mielőtt Dávid szembe nézett volna Góliáttal, négy másik óriással is szembe kellett néznie. Nem szemmel látható óriásokkal, hanem az elméjében lévőkkel.

Nagyobb a valószínűsége, hogy te is ilyenekkel találkozol és nem egy igazi Góliáttal, viszont ezek is legalább olyan nagyok és legalább annyira meg tudnak félemlíteni. Sőt, képesek távol tartani attól, hogy azzá válj, akivé Isten akar formálni, vagy attól, hogy beteljesítsd azt az álmot, amit a szívedbe helyezett.

Az első óriás, akivel szembe kell nézned a késleltetés. Egy álom se valósul meg azonnal. Isten ad neked egy álmot egy nap, de nem fogja azt másnap beteljesíteni. Talán évekbe is telhet, mire teljesen megvalósul életed álma. Mindig van egy várakozási idő.

Dávidot apja késleltette és tartotta vissza. Miután Sámuel felkente királynak, apja visszaküldte juhokat őrizni!

Amikor Isten terve ellentmond valaki más tervének, akkor mindig lesz egy késleltetési fázis és az emberek majd megpróbálnak visszatartani - gyakran pont azok, akik a legjobban szeretnek. De Isten hűséges és elvégzi benned, amit eltervezett az általa elrendelt időben.

A második óriás, amivel valószínűleg szembe fogsz nézni az elbátortalanítás. Góliát egy félelemmel teli  légkört alakított ki Izraelben, és mindenki meg volt győződve, hogy veszíteni fognak a harcban.

Kik azok az emberek, akik azt mondják neked, hogy úgysem fog sikerülni? Kik azok, akik csak lehúznak és azt szajkózzák, hogy az álmod soha nem fog megvalósulni?

Néha csak egy új hangra vagy egy új látásra van szükség, arra, hogy valaki más nézőpontból, frissen lássa a dolgokat és ezt mondja ’ Ez semmi, ezt le fogjuk tudni győzni.’

A harmadik óriás, aki az utadba fog állni a rosszallás. Dávid esetében a saját testvére kérdőjelezte meg Dávid indítékát, és nem tartotta helyesnek, hogy kiálljon Góliáttal.

Amikor Isten egy olyan tervet ad neked, amit mások nem mernek megvalósítani, akkor az emberek majd ítélkeznek, rosszindulatúak lesznek vagy félreértenek. Ilyenkor el kell döntened, hogy kinek a véleménye számít, az embereké, vagy Istené.

A negyedik óriás a kételkedés.

Senki sem volt tapasztaltabb harcos, mint Saul király, és mégis azt mondta Dávidnak, hogy őrült, ha azt hiszi, hogy egy fiú legyőzhet egy olyan erős harcost, mint Góliát.

Talán neked is azt mondja egy tapasztaltabb ember, hogy nem fog sikerülni, amit csinálni akarsz, és ez persze már elég ahhoz, hogy te magad is elkezdj kételkedni.

Amikor a Céltudatos élet című könyvemet írtam, kaptam a szerkesztőtől egy levelet (amit később be is kereteztettem), amiben ezt írta: ’Ez a könyv nem lesz siker soha. Kizárt, hogy bárki is 40 fejezetet elolvasson erről a témáról.’ De a szakértők gyakran tévednek.

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN