Az Isten szerinti szeretet...1.

Mindannyian találkoztunk már a szeretet szóval, a szeretet kifejezéssel. A férj szereti a feleségét, a feleség szereti a férjét, a szülők szeretik a gyermekeiket, a gyermekek a szüleiket és egymást, egy vezető beosztású személy szereti valamelyik beosztottját, a diák szereti kedvenc tanárát, a barát a barátját és sorolhatnánk. A hétköznapi életben a szeretet kifejezője lehet egy simogatás, egy mosoly, egy elismerő szó, egy puszi, esetleg egy csokor virág, valamilyen ajándék, vagy sok minden egyéb. A szóban forgó szeretet általában kölcsönös, pozitív kapcsolatokban jelentkezik. Aki kedvel minket, azt mi is kedveljük, aki szeret minket azt mi is szeretjük, viszonozzuk szeretetét. Úgy tűnik e területen harmonikus a rend, nincs igazán miről beszélni. Pedig ez nem így van. Lapozzuk fel a Biblia Új testamentom (Újszövetség) könyvei közül Máté evangéliumát, keressük ki az 5. rész, 44. versét (Mt 5, 44) és olvassuk el!

„Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.”(Mt 5,  44)

Az Úr Jézus Krisztus földön tartózkodása idején, nagy sokaság előtt, egy hegyen mondta ezeket. Elképzelhetjük milyen hatással lehettek ezek a gondolatok a jelen lévő hallgatóságra. Gondoljunk csak bele, ha ma neked mondják, hogy szeresd ellenségedet, imádkozzál érte, örvendeztesd meg ajándékkal, adj neki puszit, te is ugyancsak meglepődnél, szerintem még néhány keresetlen szóval kifejezésre is juttatnád az ezzel kapcsolatos véleményedet. Látod, milyen keveset változott a világ az elmúlt kétezer év alatt! Az ember körüli díszletek (életkörülmények) hatalmasat változtak, de maga az ember alig változott, ugyanaz maradt. Ugyanarra a gondolatra, ma is ugyanúgy reagál. Hát hogy képzeled te azt, hogy én szeressem az ellenségemet, hogy tegyek vele jót, hogy imádkozzam érte?

Pedig ha ezt nem tudod megtenni, akkor nincs benned szeretet. Isten szerint. Mint ahogy a hegyen, Jézus szavait hallgató emberekben sem volt. Éppen erre akart Jézus rámutatni. Emberek, nincs bennetek szeretet! Márpedig Isten országának alappillére a szeretet. Ha nincs bennetek szeretet, gonoszak vagytok, romlottak a sok bűntől, méltatlanok arra, hogy Isten beengedjen az Ő országába. Az a szeretet, amit ti egymás között annak neveztek, az nem szeretet. Hallod? Az a szeretet, amit az ember, társas kapcsolataiban gyakorol, az a szeretetnek csak egy halvány utánzata, semmi köze az igazi, Isten szerinti és az Isten által az emberektől elvárt szeretethez.

Ki kell mondanunk, hogy a Biblia szerint a szeretet, nem emberi tulajdonság. A szeretet Isten tulajdonsága. Az ember nem tud szeretni, születésekor ezt a tulajdonságot nem hozza magával a génjeiben, ez nem örökölhető, mint bizonyos képességek, adottságok. Figyeld csak meg az óvodások viselkedését! Gondolkodás nélkül elveszik egymástól a játékot. S ha a másik vissza akarja venni, jön a „megtorlás”, a hajhúzogatás, erőfölénytől függően a belecsípés, fellökés, ütés. A közbeavatkozó óvónéni „tessék egymást szeretni” vezényszóval szétválasztja őket, puszit kell adniuk egymásnak, és elhangzik az „elő ne forduljon többet” intelem is. És az ilyen atrocitás talán nem fordul elő többé, mondjuk tíz-húsz év múlva sem? Neveléssel, fegyelmezéssel, netán közösség által, megtanítható, belenevelhető az emberbe a szeretet? Nem. Ismét ki kell hangsúlyozni, hogy a szeretet Isten tulajdonsága.

Nyilván ahogy léteznek hangos beszédű emberek, úgy léteznek halk beszédűek is, lobbanékony hajlamúak és szelídebb vérmérsékletűek, némelyek lehetnek mások iránt megértőbbek, finomabb lelki világúak, érzelem gazdagabbak. Ez utóbbiakban, úgy tűnhet, több a szeretet. Pedig a simulékony modor is csak, ügyes leplezése a szeretetlenségnek. Képmutatás, megjátszás, hamisság, csalás, érdekből való kedveskedés.

Még az anyáknapi üdvözlő sms is az, a valentínnapi, a karácsonyi, névnapi, születésnapi, pedagógusnapi, vagy a ballagásra, házassági évfordulóra átadott ajándékok is egy meghamisított szeretet tárgyiasult formái. Hidd el, gyakran még a temetésre szánt virágcsokor és koszorú is csak azért akkora, amekkora, hogy nehogy szó érje a ház elejét. Életünk során sok tapasztalatot szereztünk a „szeretetből” való ajándékozás területéről.

Egy fiatal fiú és leány érdeklődik egymástól. Szeretsz? Szeretlek. És te? Én is téged. Ezek után, jobban megbíznak egymásban. De valóban szeretik egymást?  Szinte félelmetes.

Amikor egy templomi összejövetel alatt, a pap felszólítja a híveket, hogy fogják meg egymás kezét, mondják egymásnak, hogy „jó, hogy itt vagy”, már csupán az hiányzik, amit az óvónéni kért a kicsiktől: „Szeressétek egymást!” És nem szólal fel senki, mert megfogalmazni sem merni, hogy „én ezt az illetőt nem tudom szeretni, és nem tudom szeretni az ellenségemet sem, a jegyellenőrt sem, a hitelügyintézőmet sem, a páromat sem! Már azt sem tudom mi a szeretet!”

Az Úr Jézus Krisztus, nagyon jól ismerte hallgatósága szívbéli állapotát. Azért is tette ilyen magasra az elvárásokat, hogy gondolkodásra bírja az embereket. Sőt még emelt is a mércén:

„Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5: 48)

Folytatás holnap