2020. szeptember 5., szombat

Napi remény...05.

Egy érzés keresése nem dicsőítés


„Keletre megyek, de ő nincs ott. Nyugatra megyek, de nem találom. Északon nem látom, mert elrejtőzött. Délre nézek, de ő elbújt. Ő azonban tudja, hova megyek. És amikor próbára tesz engem, olyan tiszta leszek, mint az arany” (Jób 23,8–10 NLT fordítás).

Tegnap láttuk, hogy Dávid néha panaszkodik Isten, látszólagos távolléte miatt. De az az igazság, hogy Isten valójában soha nem hagyta el Dávidot épp úgy, mint ahogy Isten téged sem hagy el soha. Isten többször megígérte: „Soha nem maradok el tőled.” „Soha nem foglak magadra hagyni” (Zsid 13,5 GNT fordítás).

De Isten azt nem ígérte, hogy mindig érezni fogod a jelenlétét. Valójában Isten elismeri, hogy néha elrejti az arcát előlünk (lásd: Ézs 45,15).

Vannak időszakok, amikor úgy tűnik, hiányzik a cselekedete az életedből.

Ez az Istennel való barátságod tesztelésének és kifejlődésének normális része. Minden keresztény ember legalább egyszer, de általában többször átesik ezen az állapoton. Fájdalmas és zavaró lehet, de elengedhetetlen a hit fejlődéséhez.

Ennek tudata adott reményt Jóbnak is, amikor nem érezte Isten jelenlétét. Azt mondta: „Keletre megyek, de ő nincs ott. Nyugatra megyek, de nem találom. Északon nem látom, mert elrejtőzött. Délre nézek, de ő elbújt. Ő azonban tudja, hova megyek. És amikor próbára tesz engem, olyan tiszta leszek, mint az arany” (Jób 23,8–10 NLT fordítás).

Amikor Isten távolinak tűnik, érezheted akár úgy is, hogy mérges rád, vagy fegyelmez téged valamilyen elkövetett bűn miatt. Valójában azonban a bűn az, ami elválaszt minket az Istennel való intim közösségtől. Gyászoljuk az Isten Szellemét, és az engedetlenség, a másokkal való konfliktus, az elfoglaltság, a világgal való barátság és egyéb bűneink révén szüntetjük meg a vele való közösségünket (lásd: Zsolt 51; Ef 4,29–30; 1 Thessz 5,19; Jer 2,32; 1 Kor 8,12; Jak 4,4).

Azonban gyakran ennek az Istentől eredő elhagyatottság vagy elidegenedés érzésnek semmi köze sincs a bűnhöz. Ez a hit próbája, amellyel szembe kell néznie mindannyiunknak: Szeretni fogod, bízol benne, engedelmeskedsz neki, és dicsőíted Istent, még akkor is, ha nem tapasztalod a jelenlétét vagy munkájának kézzel fogható bizonyítékát a mindennapjaidban?

Az imádságban a keresztények által elkövetett leggyakoribb hiba, hogy tapasztalatokat keresnek ahelyett, hogy magát Istent keresnék. Helyette egy érzést keresnek, és ha ezt megtalálják, akkor arra a következtetésre jutnak, hogy dicsőítettek.

De Isten gyakran „eltávolítja” az érzéseinket, hogy ne ezektől függjünk. Ehelyett mélyebb kapcsolatba akar vonni bennünket önmagával.


Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
Miként változtatja meg az imádság igazságainak megértése az istentisztelet alatt gyakorolt imádsággal kapcsolatos hozzáállásod?
Szerinted miért teszteli Isten a hitedet? Mit akar ezzel elérni?
Ha olyan élethelyzetet tapasztalsz, amiben nem érzed Isten jelenlétét, mit gondolsz, hogyan fogsz erre reagálni?

Rick Warren

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Üdvözöllek kedves látogatóm, érezd magad jól, és tanulj és épülj az olvasottakból: Jézus szeret téged!