"Már nem én"
1 János 1:8-9
A negativitás mércévé válhat, és úgy érezzük, hogy ahhoz igazodva kell élnünk. Bár a negatívreakció eredetileg a tudat alatt alakul ki, a lélek mégis gyakran azonosítja önmagával. Megváltozni és megenyhülni azután, miután egy ideig kemények voltunk: ezt az eltorzult önkép vereségként vagy behódolásként éli meg. Pál apostol menekült attól, hogy a negativitással, ami időnként hatalmába kerítette, azonosítsa magát: "Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn" (Róm. 7:17). Az alázat képessé tesz minket arra, hogy ne a negatív eseménnyel vagy reakcióval azonosítsuk magunkat, hanem azzal, amit Krisztus tett ezekre vonatkozóan. Ha azt mondjuk, hogy nincs bűnünk, becsapjuk önmagunkat. De ha megvalljuk bűneinket - azaz meghatározzuk és elválasztjuk őket magunktól azáltal, hogy magunkévá tesszük Krisztus helyettünk elvégzett munkáját a kereszten - Ő hű erre, hogy megbocsásson és megtisztítson attól, hogy a gonoszsággal azonosítsuk magunkat.
"Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne" (2 Kor. 5:21). A Zsidók 10:10 alapján a bevégzett munkával azonosítsuk magunkat. Mi vagyunk Isten igazsága! A lelkiismeretnek szüksége van arra, hogy naponta megtisztuljon, különben a büszkeség, lelkiismeret furdalás és a makacsság megoszt minket attól, hogy megtapasztaljuk Isten kegyelmének megnyilvánulásait. Valld meg, hogy mivé tett téged Krisztus, ahelyett, hogy a bukott indulatokkal azonosítanád magad. Ez nem az igazi valód. Krisztus vérével mosd ki ezeket az emlékezetedből, és menj tovább az új életben.
Folytatás holnap
Magyar fordítás: Szőtsné Vadász Ildikó
ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Üdvözöllek kedves látogatóm, érezd magad jól, és tanulj és épülj az olvasottakból: Jézus szeret téged!