Napi remény...133.

Hogy hagyjunk családi örökséget...

"Gondoljunk egymásra és segítsük egymást, hogy kimutassuk a szeretetet és jó cselekedeteket tegyünk" (Zsidók 10:24 - NCV fordítás)

„És ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett,” (Zsid. 10:24) Károli.

Egy nagyszerű család arra tanítja a gyermekeit, hogy nem ők a világ közepe. Arra tanítja a gyermekeit, hogy Isten alkotta őket és formálta őket egy küldetésre. Elkötelezettségre, szolgálatra, bőkezűségre és imára tanít. Az átlagos család nem tesz ilyet. Egy nagyszerűcsalád viszont igen.

Elsősorban a szüleim miatt vagyok az az ember, aki ma vagyok. Belém neveltek pár olyan értéket ami miatt törődöm az emberekkel.

A szüleim nagyon, nagyon szegények voltak, de mindketten rendelkeztek a vendéglátás ajándékával. Annak ellenére szerettek másoknak adni, hogy nekik nem volt sok.

Vidéken éltünk, és az apukám egy holdnyi területet beültetett mindenféle zöldségekkel. A családunk nem bírt volna megenni annyi ennivalót, viszont ő ezt azért tette, hogy másoknak adhasson, mert pénzt nem tudott adni. Szóval mindig többet ültettünk és aztán odaadtuk olyan embereknek, akik szükségben éltek.

Az otthonunk mindig tele volt emberekkel. Ha valakinek fájdalma volt, akkor hozzánk jött. Ha úton voltak, beugrottak hozzánk. Ha nehézségeken mentek keresztül, akkor átjöttek hozzánk. Ha egy híres keresztény vezető átutazott a városon, akkor bejött hozzánk. Egy nap az apukám összeszámolta, hogy egy év alatt hány adag ételt készített el anyukám a vendégeknek. Több mint ezer adagot! Úgy nőttem fel, hogy megtanultam az "add át az életedet" hozzáállást, és hogy ez nem rólam szól. Arról szól, hogy segítsek másokon.

Ezt teszik a nagyszerű családok. Azt tanítják meg egymásnak, hogy hogyan mutassák ki a szeretetet és hogyan tegyenek jót. A jó cselekedeteket szolgálatnak hívjuk.

Egy jó példa erre Kornéliusz családja az Apostolok cselekedeteiben: "Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez.” (ApCsel 10:2, Újfordítás)

„Jámbor és istenfélő egész házanépével egybe, ki sok alamizsnát osztogat vala a népnek, és szüntelen könyörög vala Istennek.” (Apcs. 10:2) Károli.

Milyen remek örökség! Ugye milyen jó lenne, ha ezt egyszer rólad és a családodról írná valaki?

Mondd el ma ezt az imádságot: „Drága Jézus Krisztus! Szeretnék nagyszerű életet élni. Emellett nagyszerű családot szeretnék. Tudom, hogy egyik sem valósulhat meg, ha csak magamnak élek. Ezért ma átadom magam Neked. Én és az én házam népe az Urat fogjuk szolgálni. Szeretném, ha a családom a játék és a nevetés helye lenne, és nem csak a munka és a negativitás jellemezné. Szeretném, ha a családon belül folyamatos fejlődésre bátorítanánk egymást. Szeretném, ha a családom egy biztos pont és menedék lenne másoknak a vihar idején. Segíts megvédenem a családom – nem csak a testüket, de a lelküket is. Azt akarom, hogy a családom Téged szolgáljon azzal, ahogyan másokat szolgál. Segíts megtalálni a küldetésünket, a célunkat és a célt, aminek a véghezvitelére a családunkat formáltad. Segíts, hogy kétfókuszú legyen a látásom: hogy ne csak magamról és a családomról gondoskodjak, de arra is megtanítsam őket, hogy az egész világra gondjuk legyen. Hadd lehessünk az odaadás, a szolgálat, a nagylelkűség és az imádság példái. Erre egyedül nem vagyok képes, Uram. Ezért arra kérlek, hogy gyere be az életembe és vedd át a teljes irányítást minden terület fölött. Kérlek, adj nekem erőt, hogy azt tegyem, ami helyes. A Te nevedben. Ámen."

http://napiremeny.blog.hu

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN