„Amikor Ráhel látta, hogy ő nem tud szülni Jákobnak, féltékeny lett Ráhel a nénjére, és ezt mondta Jákobnak: Adj nekem fiakat, mert ha nem, belehalok!” (1 Mózes 30:1).
Az egész egy barátom Instagram fotójának - látszólag ártalmatlan - megtekintésével kezdődött.
Milyen cuki kép ez róluk a férjével, gondoltam!
Nekünk is kéne egy pár közös fotót készíteni.
Rákoppintottam a kicsi szívre a képernyőn és már görgettem is tovább.
Aztán egy kisbaba születésének örömhíre következett, amit újabb koppintás és görgetés követett.
....Egy új ház, egy gasztronómiai, egy születésnapi, majd egy családi kép... a "tökéletes” fotók végtelen sorozata. Eredetileg úgy terveztem, hogy összesen csak egy képet fogok posztolni és utána azonnal kilépek a közösségi oldalról. Sajnos, egy kép megosztása, egy egész órás értelmetlen kattintgatásba, görgetésbe és az életem mások tökéletesen idealizált életével való összehasonlítgatásba fordult át.
Ismét beszippantott a közösségi média fekete lyuka, megszállottan néztem más emberek életét ahelyett, hogy arra az életre fókuszáltam volna, amit én kaptam Istentől.
Azt hiszem ugyanez történhetett Ráhellel is – a nővel, akivel Mózes első könyvében találkozhatunk.
Egy kihívást jelentő poligám kapcsolatban találta magát férjével, Jákobbal és testvérével, Leával.
A poligámia lényegesen gyakoribb volt akkoriban, mint manapság de a Biblia sehol sem erősít meg bennünket abban, hogy ez a követendő példa.
Isten eredeti elképzelése a házasságról, nem a poligám kapcsolati forma volt. Ráhel és Lea történetén keresztül láthatjuk, hogy mennyi következménye is volt ennek.
Habár Jákob 7 évet dolgozott Ráhel kezéért, amikor eljött a házasság ideje, Lábán, - Ráhel édesapja - másik lányát, Leát adta hozzá.
Amikor Jákob rájött, hogy nem a kiválasztott nőt vette el feleségül, heves vitába kezdett Lábánnal a csalás miatt. Végül, apósa hajlandó volt megegyezni abban, hogy újabb 7 év munkáért, szolgálatért cserébe, hozzá adja Ráhelt is. Ez egy feszült helyzetet eredményezett, ahol Ráhel szeretve és értékelve volt, Lea pedig nem. Együttérzésből Lea iránt, Isten megnyitotta a méhét. Azonban, Ráhelnek nem lehetett gyermeke.
Ráhel küszködött a meddőséggel, amit súlyosbított az a helyzet, hogy páholyból nézhette végig testvére terhességeit, szüléseit és végül a kicsi lábak dobogását hallgathatta.. Megvizsgálva szavait az 1 Mózes 30:1-ben, láthatjuk ennek az árát: „Amikor Ráhel látta, hogy ő nem tud szülni Jákobnak, féltékeny lett Ráhel a nénjére, és ezt mondta Jákobnak: Adj nekem fiakat, mert ha nem, belehalok!”
Erős szavak ezek, de a féltékenység, irigység és az összehasonlítgatás intenzív érzelmeket tudnak kiváltani mindannyiunkból. Habár Ráhel érzései természetesek, normálisak és még jogosak is voltak, a küzdelme az összehasonlítgatással, végtére is megrabolta őt.
Szavai a kiemelt igeversünkben azt jelzik, hogy az, amire megrögzötten gondolt, hatással volt hozzáállására. Féltékenységét közvetlenül befolyásolta a látása. Nem értette, hogy fókuszát Istenre kellene irányítania Lea és Jákob helyett.
Sajnos az irigység és az összehasonlítgatás miatt, éveket töltött a testévérével való versengéssel.
Sok időt elfecsérelt így, amit azzal is tölthetett volna, hogy élvezi az Istentől kapott életet.
Azonban, annak dacára, ahogy Ráhel vélekedett erről, Lea élete messze volt a tökéletestől.. Gyermekei egy szeretet nélküli házasságból származtak. Habár, Isten megáldotta őt utódokkal de azzal a tudattal kellet leélnie az életét, hogy nem ő volt férje első választottja. Ily módon, Ráhel árnyékában teltek mindennapjai.
Ez ránk is igaz lehet, amikor mások életére összpontosítunk – nem láthatjuk azt a fájdalmat, ami mélyen valaki szívében, a nyilvánosság előtt rejtve van.
Az élet egy adott pontján mindannyian átmegyünk kapcsolati válságokon, traumatikus tapasztalatokon, anyagi problémákon és elviselhetetlen veszteségeken. Habár teljesen emberi, hogy néha másokra nézünk és feltevéseket alkotunk az életükről de észre kell vennünk, hogy egy élet sem nehézségek nélküli.
Jézus lehet az ellenszerünk az összehasonlítgatás és a féltékenység ellen. Tekintetünk ráirányítása segíthet átadni magunkat annak a valóságnak, hogy életünk nem hozzánk tartozik.
Életünk Istené, és Ő örömünket és bánatunkat egyaránt felhasználja arra hogy egy gyönyörű képet fessen arról, hogy ki is Ő az emberiség számára.
Ő a tökéletes és a fájdalmas pillantok Istene is. A rajta nyugvó tekintet segíthet abban, hogy ahelyett, hogy az összehasonlítás kusza hálójába gabalyodnánk, éljük meg a tőle kapott életet.
Uram, köszönöm az életet, amit nekem adtál. Miközben megélem mind az örömöt mind a bánatot, kérlek segíts a tekintetemet Jézuson és nem mások életén tartani. Segíts bízni és hinni abban, hogy gyönyörű jövőt készítesz számomra, amely megdicsőít Téged. Jézus nevében, Ámen.
Folytatás holnap
Forrás: Proverbs 31 Ministries / Kia Stephens / Avoiding the Comparison Trap / Kép: https://hu.pinterest.com/pin/763008361850273089/
Fordítás: Csendes Percek Istennel csapata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Üdvözöllek kedves látogatóm, érezd magad jól, és tanulj és épülj az olvasottakból: Jézus szeret téged!