Napi remény...20.

Koronavírus - mihez kezdjünk a félelmeinkkel?

Békesség a koronavírus árnyékában...

Az élet nehézségei közepette Jézus ezt mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.”

Ő az az Isten, aki a világmindenséget teremtette, aki a galaxisokat és a bolygókat megalkotta, valamint a több milliárdnyi életformát, egy csodálatosan összetett ökoszisztémát, és az emberi életet létrehozta. „Számára semmi sem túl nehéz.” Arra hív bennünket, hogy hozzá forduljunk segítségért. Jézus rendszeresen úgy beszél Istenről, mint mennybéli Atyánkról, aki szeret bennünket.

Egy jó apa pedig védelmez, gondoskodik, tanít, szeret, törődik, és áldozatot hoz a gyermekeiért. Arra törekszik, hogy mindig biztosítsa őket a szeretetéről.

Ha olyan szülők, vagy olyan apa mellett nőttél fel, akitől nem tapasztaltál ilyesfajta szeretetet, akkor az „apa” szó lehet, hogy nem túl pozitív számodra. Sőt, sok ember életében éppen a szülőkkel való kapcsolatukban gyökerezik a szorongás, a biztonságérzet hiánya és a félelmek. Lehet, hogy kihasználtak, bántalmaztak, semmibe vettek vagy elhagytak.

Az ilyen tapasztalatok összezavarhatják az ember világról, önmagáról és másokról alkotott képét. Az Istennel való kapcsolat azonban lehetőséget ad arra, hogy tiszta lappal új életet kezdjünk. Jézus ezt úgy nevezte, hogy újjászületés. Az élet más lesz, új lesz, amikor az ember elkezdi az Istennel való kapcsolatát.

A koronavírussal kapcsolatos legnagyobb félelmünk talán az, hogy egyedül kell átmennünk rajta, és hogy nem lesz meg sem a fizikai, sem az érzelmi erőnk ahhoz, hogy szembenézzünk vele, akár mi magunk vagyunk az érintettek, akár valaki, akit szeretünk.

Ez egyébként igaz minden olyasmire, amitől félünk. Az a kérdés motoszkál bennünk, hogy „vajon képes leszek-e?”

Marilyn Adamson

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN!