Kedves OnlineBiblia!
Mi az Eklézsia, Egyház, Anyaszentegyház kifejezések helyett a Gyülekezet kifejezést szeretjük használni. A Gyülekezet tagjai eredetüktől függetlenül már nem zsidók, nem pogányok, hanem egy teljesen új nép, ők mennyei állampolgárok, a földön csak jövevények a továbbiakban. (1 Pét 1, 1, 17), (1 Pét 2, 11) Pál azt írja: „… elragadtatunk… és… mindenkor az Úrral leszünk.” (1 Thessz 4, 17) Ezt a különleges ígéretet csak az elragadtatottak kapták, azaz a Gyülekezet. Mi a menyegző után, mint a Bárány felesége, mindenkor ott leszünk, ahol a férjünk, az Urunk. Ha Ő a dicsőséges visszajövetelt követően bármikor a mennyben tartózkodik majd (Apcsel 3, 21), akkor mi is ott leszünk, ha Ő a földön gyakorolja a hatalmát, mint Királyok Királya, és mint Uraknak Ura, akkor mi is a földön leszünk, Ővele. Ennyivel több a Gyülekezet tagjának lenni, mint akár keresztény mártírnak lenni a nagy nyomorúság idején. Olvashattad a tanításainkban, hogy akik a nagy nyomorúság alatt születnek újjá, azoknak csak egy része éli meg a dicsőséges eljövetelt, ők természetes tagjai lesznek az 1000 éves Békebirodalomnak. Akik újjászülettek bár, de az égi csapások áldozatai lettek, azok feltámadottként lesznek tagjai ennek az 1000 éves Békebirodalomnak. (Esznek, isznak, mint Jézus Krisztus a feltámadása után, testi formában lesznek, amikor akarnak, viszont ¬- hasonlóan Jézus Krisztushoz -, akkor mennek át a falon, amikor akarnak…) Akik újjászülettek bár, de mártírként meghaltak, azok szintén feltámadottként lesznek tagjai ennek az 1000 éves Békebirodalomnak. (Ők ítélő hatalmat is kapnak majd.) Zoli, ezt tartalmazta az a részedre szintén soron kívül megküldött színes táblázat, amivel természetesen nem értettél egyet. Vagy esetleg nem eléggé figyelmesen tanulmányoztad? Most érthetőbb lett? (Vigyázz mit válaszolsz! Most sem állítottunk mást, mint akkor…)
2./ „Önök a 10 szűz példázatában azt is felfedezni vélik, hogy ők békésen, csendességben aludtak, minden külső negatív behatás, üldöztetésektől, nyomorúságoktól stb. mentesen... Ezzel is alátámasztva elméletüket, hogy a nyomorúságban nem lenne módjuk ilyen pihenésre. És ez így is van. Csakhogy a 10 szűz példázata szellemi elszenderedésről, alvásról beszél, míg a nagy nyomorúság fizikális jelenség, történés lesz! Sokkal szorosabb az összefüggés e kettő (nyomorúság és az alvás) között, mint azt gondolni vélik. Bizonyára nem délutáni szieszta gyanánt fognak pihengetni még az okos szüzek is, hanem a fáradtságtól, kimerültségtől, a látszólag hiábavaló, eredménytelen várakozástól.”
Zoli ezt csak te találtad ki. Ez már a spekuláció kategóriája! Tőled már keményebb pengeváltást várunk.
„Ha belegondolunk valóban fárasztó és leterhelő lesz az a 7, ill. a három és féléves időszak a hívők számára, így nem csoda, hogy elszenderednek, s nem lesz bennük a szüntelen várakozás heve. El lesznek foglalva a megélhetéssel (hiszen vásárolni a bélyeg nélkül nem fognak tudni), egyéb gondokkal...”
Zoli ez még mindig csak képzelgés! Hol láttál, vagy hallottál már olyat, hogy aki menekül az egyik városból a másikba, igyekszik a hegyekben megbújni, netán az éhező gyermekének valamiféle ennivalót szerezni, az elszundikál, sőt kihal belőle, mint írod, a várakozás heve. Nem olvastad el figyelmesen amit írtunk: a menekülők közül az Újjászületett keresztények napra pontosan tudják majd, hogy mikor jön el az Úr Jézus Krisztus, hiszen olyan intenzív Bibliatanulmányozás még nem volt a történelemben, mint ami akkor lesz. A zsidó nép ekkor kapja megtisztulásához kegyelemből, utolsó lehetőségként a kései esőt! Fiaik, leányaik prófétálni fognak, a nap elsötétedik… Nem olvastad Jóel könyvét? Pünkösdkor Jóel próféciáinak csak részleges beteljesedése történt meg! Ugyanilyen Szentlélek kiáradás lesz akkor is. Légy szíves ne keverd bele a tíz szűz példázatát a lagymatag keresztyénség korában megtörténő elragadtatás eseményébe! (Te nem érzékeled micsoda szellemi sötétségben él a világ? Akár holnap is jöhet értünk az Úr Jézus Krisztus. Mi többek között ezért is igyekezünk szolgálatban lenni.) Te Zoli, ezek szerint te azt sem fogadtad el, hogy Jézus Krisztusnak a tanítványok három kérdést tettek fel, amire Jézus Krisztus rendre megválaszolt. Zoli így nehéz is az időszakok között eligazodni! Egy kicsit sajnálunk is, mivel úgy látjuk, hogy Isten dolgai iránt hatalmas az érdeklődés benned, viszont valaki úgy megkötözött téged ilyen és hasonló tanokkal, hogy ezekből már szinte lehetetlen kijönni. Kék Peti jut rólad eszünkbe.
(Egy mese, aminek az elejéből idézünk most neked.)
„Kék Peti, utólag már kideríthetetlen okból a füvet kéknek, a lisztet pedig pirosnak mondta. Innentől kezdve a fák színe is kék volt számára, hiszen olyan színűek voltak a levelei, mint a fű. Az ég viszont ettől fogva már nem lehetett kék, az a szín már foglalt volt, így azt zöld, a búzavirág is zöld, de zöld lett a kék ibolya is, immáron kék levelekkel. Ha már a liszt piros volt, akkor a meszelt fal is, a tojásfehérje, sőt még a tej is, viszont fehér volt a háztetőn a cserép, de fehér volt a hétpettyes katicabogár is. Amikor bekerült a városba, tudta, hogy csak akkor mehet át a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha kéket mutat a lámpa, fehér színnél viszont nem szabad átmenni. Amikor a többiek mondták neki, hogy az nem fehér, hanem piros, akkor azt mondta, hogy az nem lehet, hiszen a tejszínhab és a liszt a piros. Amikor mondták neki, hogy a kék lámpa az zöld, azt sem tudta elfogadni, mivel a zöld szín már foglalt volt az ő tudatában. A mese szálait nem fűzzük tovább, legyen annyi elég, hogy társainak kevés reménye volt arra, hogy megváltoztassák őt, hiszen ha csak egyetlen igazságukat is elfogadta volna, a teljes színvilág összeomlott volna benne. Valamit már sejtett ugyan abból, hogy igaza lehet társainak, de félt attól, hogy megszólják ha visszalép, illetve megrettent annak a nehézségétől, hogyha ezzel kapcsolatban bármit is elfogad, újra kell gondolni mindent, fel kell építenie magában egy új színvilágot. Hát ilyen volt ez a Kék Peti.” Online kérjük a mesét fejezd be!
Kedves
Zoli Testvérünk az Úr Jézus Krisztusban!
Örömmel olvastuk, ha rossznak is tartottad a soron kívül megküldött tanításunkat, de legalább értékelted azt, hogy sok munkát fektettünk bele.
„Ugyanakkor szomorúan olvastam a negatív hozzáállást a másik nézetet vallók iránt.”
Te, Zoli! Csak nem azt vártad, hogy álláspontunk kinyilvánítása mellett az ellentétes állításról elismerően szólunk? (Ha tudnád, hogy a Szabados -féle anyagra milyen megjegyzéseket tettünk, nyilván a jó modor határán belül! Például: Itt most nagyon elkeveredtél az Igékben, vagy ezt bizonyítsd be, légy szíves add meg, hogy ezt kitől idézted vagy hol olvastad, vagy: vigyázz, ezt kiragadtad a szövegkörnyezetből, ezt gyakran teszed, olvasd el, hogy öt sorral feljebb mi áll az Igében! stb.)
„Még szomorúbb, hogy csak olyan Igéket sorakoztattak fel, amit tudtak a saját nézetükhöz igazítani, s magyarázni. Elég erőltetettnek érzem az Igének ezt a fajta elemzését.”
Zoli, ez övön aluli! Hát talán nem ugyanazt teszitek ti is? Ti miért nem érveltek például azzal, hogy a Gyülekezet a Krisztus Teste, ergo: talán csak nem próbálja meg a nyomorúság tüzében a saját testét… Sőt, mint írtuk, a páli megjelenéskor, amikor Pál a Gyülekezetet üldözi, azt mondja neki az Úr Jézus Krisztus: Miért üldözöl engem? Tehát az Úr Jézus Krisztus azonosítja magát a Gyülekezettel. Nem engedi azt üldözni. És akkor bevinné a nagy nyomorúság még intenzívebb üldöztetései közé? A Bárány alávetné saját magát a Bárány haragjának? Néha nem is igazán értelek titeket. Hát persze, hogy ezekkel az Igékkel érvelünk (többek között), miközben ti ezeket elő sem meritek venni, mert nem illeszkednek bele a saját nézetetekbe. És akkor te cikizel minket azzal, hogy csak az oda valókkal dolgozunk? Ez övön aluli volt! (Egyébként jó lett volna, ha ilyen Igék, ha csak pillanatokra is, de elgondolkoztattak volna téged, és reagáltál volna rájuk!) Még egy megjegyzés: mi minden olyan Igét górcső alá vettünk, amit előhoztatok a „Késik a Vőlegény”, „A titkos elragadtatás fikciója” és a te írásodban. Plusz, hozzáírtuk a „mieinket”. (Egyetlen kérdésre valóban nem reagáltunk, és sajnos ez éppen a te írásodban szerepelt, elnézést kérünk, most megtesszük.) Ti az éjszakai tolvaj képével érveltek, mert azt tartjátok oda illőnek. Amikor kifejtjük és bizonyítjuk, hogy ezzel a képpel nem támasztható alá a nagy nyomorúság utáni elragadtatás, akkor ezt vagy meg sem halljátok, vagy csak simán hallgattok, de nem változtattok az álláspontotokon. Amikor mi azzal érvelünk, hogy már az Úr Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetele előtt megtörténik a mennyben a Bárány menyegzője a Jelenések könyve szerint, akkor ti megint bedugjátok struccként a homokba a fejeteket és hallgattok. Nem halljátok meg az érvelésünket. Vagy a Bibliában nem olvastátok ezt? Néha-néha el lehetne ismernetek, hogy a bástyáitok már inognak, recsegnek, ropognak.
Most igyekszünk választ adni felvetéseidre:
1./ Kérdésem, hogy akik az elragadtatást követően térnek majd meg, - állításuk szerint - ők nem tagjai Krisztusnak; nem lesznek része az Eklézsiának? Miként képzeljük el helyüket a nyomorúságot követően?
Örömmel olvastuk, ha rossznak is tartottad a soron kívül megküldött tanításunkat, de legalább értékelted azt, hogy sok munkát fektettünk bele.
„Ugyanakkor szomorúan olvastam a negatív hozzáállást a másik nézetet vallók iránt.”
Te, Zoli! Csak nem azt vártad, hogy álláspontunk kinyilvánítása mellett az ellentétes állításról elismerően szólunk? (Ha tudnád, hogy a Szabados -féle anyagra milyen megjegyzéseket tettünk, nyilván a jó modor határán belül! Például: Itt most nagyon elkeveredtél az Igékben, vagy ezt bizonyítsd be, légy szíves add meg, hogy ezt kitől idézted vagy hol olvastad, vagy: vigyázz, ezt kiragadtad a szövegkörnyezetből, ezt gyakran teszed, olvasd el, hogy öt sorral feljebb mi áll az Igében! stb.)
„Még szomorúbb, hogy csak olyan Igéket sorakoztattak fel, amit tudtak a saját nézetükhöz igazítani, s magyarázni. Elég erőltetettnek érzem az Igének ezt a fajta elemzését.”
Zoli, ez övön aluli! Hát talán nem ugyanazt teszitek ti is? Ti miért nem érveltek például azzal, hogy a Gyülekezet a Krisztus Teste, ergo: talán csak nem próbálja meg a nyomorúság tüzében a saját testét… Sőt, mint írtuk, a páli megjelenéskor, amikor Pál a Gyülekezetet üldözi, azt mondja neki az Úr Jézus Krisztus: Miért üldözöl engem? Tehát az Úr Jézus Krisztus azonosítja magát a Gyülekezettel. Nem engedi azt üldözni. És akkor bevinné a nagy nyomorúság még intenzívebb üldöztetései közé? A Bárány alávetné saját magát a Bárány haragjának? Néha nem is igazán értelek titeket. Hát persze, hogy ezekkel az Igékkel érvelünk (többek között), miközben ti ezeket elő sem meritek venni, mert nem illeszkednek bele a saját nézetetekbe. És akkor te cikizel minket azzal, hogy csak az oda valókkal dolgozunk? Ez övön aluli volt! (Egyébként jó lett volna, ha ilyen Igék, ha csak pillanatokra is, de elgondolkoztattak volna téged, és reagáltál volna rájuk!) Még egy megjegyzés: mi minden olyan Igét górcső alá vettünk, amit előhoztatok a „Késik a Vőlegény”, „A titkos elragadtatás fikciója” és a te írásodban. Plusz, hozzáírtuk a „mieinket”. (Egyetlen kérdésre valóban nem reagáltunk, és sajnos ez éppen a te írásodban szerepelt, elnézést kérünk, most megtesszük.) Ti az éjszakai tolvaj képével érveltek, mert azt tartjátok oda illőnek. Amikor kifejtjük és bizonyítjuk, hogy ezzel a képpel nem támasztható alá a nagy nyomorúság utáni elragadtatás, akkor ezt vagy meg sem halljátok, vagy csak simán hallgattok, de nem változtattok az álláspontotokon. Amikor mi azzal érvelünk, hogy már az Úr Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetele előtt megtörténik a mennyben a Bárány menyegzője a Jelenések könyve szerint, akkor ti megint bedugjátok struccként a homokba a fejeteket és hallgattok. Nem halljátok meg az érvelésünket. Vagy a Bibliában nem olvastátok ezt? Néha-néha el lehetne ismernetek, hogy a bástyáitok már inognak, recsegnek, ropognak.
Most igyekszünk választ adni felvetéseidre:
1./ Kérdésem, hogy akik az elragadtatást követően térnek majd meg, - állításuk szerint - ők nem tagjai Krisztusnak; nem lesznek része az Eklézsiának? Miként képzeljük el helyüket a nyomorúságot követően?
Mi az Eklézsia, Egyház, Anyaszentegyház kifejezések helyett a Gyülekezet kifejezést szeretjük használni. A Gyülekezet tagjai eredetüktől függetlenül már nem zsidók, nem pogányok, hanem egy teljesen új nép, ők mennyei állampolgárok, a földön csak jövevények a továbbiakban. (1 Pét 1, 1, 17), (1 Pét 2, 11) Pál azt írja: „… elragadtatunk… és… mindenkor az Úrral leszünk.” (1 Thessz 4, 17) Ezt a különleges ígéretet csak az elragadtatottak kapták, azaz a Gyülekezet. Mi a menyegző után, mint a Bárány felesége, mindenkor ott leszünk, ahol a férjünk, az Urunk. Ha Ő a dicsőséges visszajövetelt követően bármikor a mennyben tartózkodik majd (Apcsel 3, 21), akkor mi is ott leszünk, ha Ő a földön gyakorolja a hatalmát, mint Királyok Királya, és mint Uraknak Ura, akkor mi is a földön leszünk, Ővele. Ennyivel több a Gyülekezet tagjának lenni, mint akár keresztény mártírnak lenni a nagy nyomorúság idején. Olvashattad a tanításainkban, hogy akik a nagy nyomorúság alatt születnek újjá, azoknak csak egy része éli meg a dicsőséges eljövetelt, ők természetes tagjai lesznek az 1000 éves Békebirodalomnak. Akik újjászülettek bár, de az égi csapások áldozatai lettek, azok feltámadottként lesznek tagjai ennek az 1000 éves Békebirodalomnak. (Esznek, isznak, mint Jézus Krisztus a feltámadása után, testi formában lesznek, amikor akarnak, viszont ¬- hasonlóan Jézus Krisztushoz -, akkor mennek át a falon, amikor akarnak…) Akik újjászülettek bár, de mártírként meghaltak, azok szintén feltámadottként lesznek tagjai ennek az 1000 éves Békebirodalomnak. (Ők ítélő hatalmat is kapnak majd.) Zoli, ezt tartalmazta az a részedre szintén soron kívül megküldött színes táblázat, amivel természetesen nem értettél egyet. Vagy esetleg nem eléggé figyelmesen tanulmányoztad? Most érthetőbb lett? (Vigyázz mit válaszolsz! Most sem állítottunk mást, mint akkor…)
2./ „Önök a 10 szűz példázatában azt is felfedezni vélik, hogy ők békésen, csendességben aludtak, minden külső negatív behatás, üldöztetésektől, nyomorúságoktól stb. mentesen... Ezzel is alátámasztva elméletüket, hogy a nyomorúságban nem lenne módjuk ilyen pihenésre. És ez így is van. Csakhogy a 10 szűz példázata szellemi elszenderedésről, alvásról beszél, míg a nagy nyomorúság fizikális jelenség, történés lesz! Sokkal szorosabb az összefüggés e kettő (nyomorúság és az alvás) között, mint azt gondolni vélik. Bizonyára nem délutáni szieszta gyanánt fognak pihengetni még az okos szüzek is, hanem a fáradtságtól, kimerültségtől, a látszólag hiábavaló, eredménytelen várakozástól.”
Zoli ezt csak te találtad ki. Ez már a spekuláció kategóriája! Tőled már keményebb pengeváltást várunk.
„Ha belegondolunk valóban fárasztó és leterhelő lesz az a 7, ill. a három és féléves időszak a hívők számára, így nem csoda, hogy elszenderednek, s nem lesz bennük a szüntelen várakozás heve. El lesznek foglalva a megélhetéssel (hiszen vásárolni a bélyeg nélkül nem fognak tudni), egyéb gondokkal...”
Zoli ez még mindig csak képzelgés! Hol láttál, vagy hallottál már olyat, hogy aki menekül az egyik városból a másikba, igyekszik a hegyekben megbújni, netán az éhező gyermekének valamiféle ennivalót szerezni, az elszundikál, sőt kihal belőle, mint írod, a várakozás heve. Nem olvastad el figyelmesen amit írtunk: a menekülők közül az Újjászületett keresztények napra pontosan tudják majd, hogy mikor jön el az Úr Jézus Krisztus, hiszen olyan intenzív Bibliatanulmányozás még nem volt a történelemben, mint ami akkor lesz. A zsidó nép ekkor kapja megtisztulásához kegyelemből, utolsó lehetőségként a kései esőt! Fiaik, leányaik prófétálni fognak, a nap elsötétedik… Nem olvastad Jóel könyvét? Pünkösdkor Jóel próféciáinak csak részleges beteljesedése történt meg! Ugyanilyen Szentlélek kiáradás lesz akkor is. Légy szíves ne keverd bele a tíz szűz példázatát a lagymatag keresztyénség korában megtörténő elragadtatás eseményébe! (Te nem érzékeled micsoda szellemi sötétségben él a világ? Akár holnap is jöhet értünk az Úr Jézus Krisztus. Mi többek között ezért is igyekezünk szolgálatban lenni.) Te Zoli, ezek szerint te azt sem fogadtad el, hogy Jézus Krisztusnak a tanítványok három kérdést tettek fel, amire Jézus Krisztus rendre megválaszolt. Zoli így nehéz is az időszakok között eligazodni! Egy kicsit sajnálunk is, mivel úgy látjuk, hogy Isten dolgai iránt hatalmas az érdeklődés benned, viszont valaki úgy megkötözött téged ilyen és hasonló tanokkal, hogy ezekből már szinte lehetetlen kijönni. Kék Peti jut rólad eszünkbe.
(Egy mese, aminek az elejéből idézünk most neked.)
„Kék Peti, utólag már kideríthetetlen okból a füvet kéknek, a lisztet pedig pirosnak mondta. Innentől kezdve a fák színe is kék volt számára, hiszen olyan színűek voltak a levelei, mint a fű. Az ég viszont ettől fogva már nem lehetett kék, az a szín már foglalt volt, így azt zöld, a búzavirág is zöld, de zöld lett a kék ibolya is, immáron kék levelekkel. Ha már a liszt piros volt, akkor a meszelt fal is, a tojásfehérje, sőt még a tej is, viszont fehér volt a háztetőn a cserép, de fehér volt a hétpettyes katicabogár is. Amikor bekerült a városba, tudta, hogy csak akkor mehet át a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha kéket mutat a lámpa, fehér színnél viszont nem szabad átmenni. Amikor a többiek mondták neki, hogy az nem fehér, hanem piros, akkor azt mondta, hogy az nem lehet, hiszen a tejszínhab és a liszt a piros. Amikor mondták neki, hogy a kék lámpa az zöld, azt sem tudta elfogadni, mivel a zöld szín már foglalt volt az ő tudatában. A mese szálait nem fűzzük tovább, legyen annyi elég, hogy társainak kevés reménye volt arra, hogy megváltoztassák őt, hiszen ha csak egyetlen igazságukat is elfogadta volna, a teljes színvilág összeomlott volna benne. Valamit már sejtett ugyan abból, hogy igaza lehet társainak, de félt attól, hogy megszólják ha visszalép, illetve megrettent annak a nehézségétől, hogyha ezzel kapcsolatban bármit is elfogad, újra kell gondolni mindent, fel kell építenie magában egy új színvilágot. Hát ilyen volt ez a Kék Peti.” Online kérjük a mesét fejezd be!
Folytatás holnap
Isten áldása legyen az áhítatok olvasóin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Üdvözöllek kedves látogatóm, érezd magad jól, és tanulj és épülj az olvasottakból: Jézus szeret téged!