Hozzászólás a tanításhoz...XXX.

Kedves Testvéreim!

Kegyelem és békesség Néktek a mi Urunk Jézus Krisztustól és az Örökkévaló Istentől, a mi Atyánktól!

Szomorúan olvasom, hogy sátán benneteket sem szünetel háborgatni! Imádkozom értetek Testvéreim, hogy a reátok nehezedő nyomás enyhüljön, erőtök pedig gyarapodjék! Örömmel olvastam a tanításotokat a predestináció kérdésével kapcsolatban! Nem vagyok benne biztos, de tán nyitva maradt egy kérdés! Igazságos-e Isten részéről, hogy eleve kárhozatra kerülő embereknek is létet ad?! A válaszom határozott IGEN!

Nem Isten a szerzője a bűnnek és Ő senkit sem alkotott bűnösnek, a SAJÁT KÉPÉRE FORMÁLTA AZ EMBERT. Mivel Isten nem személyválogató, az lenne az IGAZSÁGTALANSÁG a részéről, ha az emberi szabad akaratot megszüntetve csakis bűnre képtelen embereknek adná meg a lét jogát! Ne feledjük el testvéreim, hogy a 'harag edényeit' is békességes tűréssel elszenvedi! Az ó emberi szabad akarat nem más, mint ellenségeskedés Istennel. Ádám bűnbeesése után ez az eredendően bűnös természet öröklődik át minden emberre. Innentől nincs kérdés, mindannyian akik a világra jövünk, bűnösök vagyunk, MÉLTÓK A KÁRHOZATRA! Isten szuverén hatalma által úgy döntött, hogy egyeseken könyörül közülünk, ki nevezheti ezért igazságtalannak?! A kegyelmet nem lehet kiérdemelni és a KEGYELEM NEM IGAZSÁG, HANEM HATALOM KÉRDÉSE! Az embernek nem volt hatalma önmaga MEGVÁLTÁSRA! A VÁLTSÁGRÓL IS ISTEN GONDOSKODOTT, s a FIÚ ISTEN VÁLT VÁLTSÁGÁLDOZATUL!

Ki az az emberek fiai közül, aki IGAZSÁGTALANSÁGGAL VÁDOLHATJA A MINDENHATÓ ISTENT, HOGY ÁRTATLANT ADOTT ÖNMAGÁBÓL HALÁLRA A BŰNŐSÉRT?! KI VÁDOLHATJA IGAZSÁGTALANSÁGGAL A BŰNÖSÖK KÖZÜL AZ IGAZAT, AMIKOR HATALMA ÁLTAL SAJÁT VÉRÉN VÁSÁROLT KEGYELMET OSZT AZ Ő SZABAD TETSZÉSE SZERINT?! Ki vádolhatja igazságtalansággal a Mindenható Istent, hogy nem törölte el az emberi fajt Ádámmal együtt?! Ki vádolhatja Őt, hogy a bűnösnek is meghagyja a lét jogát?! Ki vádolhatja Istent igazságtalansággal, amiért felette áll a térnek és időnek, s ezért előre elrendelt és gondoskodott?!

Isten kiválasztó kegyelme nem más, mint az ó emberi szabad akarat HELYREÁLLÍTÁSA, hogy képesek legyünk a VÁLTSÁGOT HITTEL ELFOGADNI. Ez az a kegyelmi ajándék, amit sem kiérdemelni nem lehet, sem méltóvá nem válhat reá az ember! Isten adja SZUVERÉN HATALMÁNAK TETSZÉSE SZERINT!

Az Úr Jézus Krisztus áldjon Benneteket Testvéreim!
Szeretettel: Csaba

Szeretett Csaba testvérünk!

Sokat gondolkodtunk leveleden, mivel több helyen fogalmaztál olyan fordulatosan, és világítottál meg úgy összefüggéseket, vagy tettél kijelentéseket olyan módon, hogy azok felett bizony el kellett néha időznünk.

Ilyen volt például: „Mivel Isten nem személyválogató, az lenne az IGAZSÁGTALANSÁG a részéről, ha az emberi szabad akaratot megszüntetve csakis bűnre képtelen embereknek adná meg a lét jogát!” Mihelyt megértettük, elfogadtuk a megállapításodat. Két „csusza” is volt a kijelentésedben. Az egyik, hogy Isten a szabad akaratot soha nem veszi vissza, hiszen éppen ilyennek, mármint szabad akaratúnak teremtette az embert – saját képmására. A másik: bűnre képtelen ember nem létezhet Ádám és Éva óta. (Kivétel Jézus Krisztus, aki miután a Szent Szellemtől fogant, nem örökölte el a férfi emberen keresztül átöröklődő bűnre való hajlamot.) Tehát egyetértünk állításoddal.

Hasonló volt ehhez: „Az ó emberi szabad akarat nem más, mint ellenségeskedés Istennel.” Ezt megértettük, csak vitatjuk, illetve ezt a kijelentésedet nem fogadjuk el. Véleményünk szerint az ó emberi szabad akarat nem csupán ellenségeskedésre használható, hanem ellenkezőleg, az Istennel való megbékélésre is. Éppen ezért tud a bűnös is megtérni, illetve erre a szabad akaratra apellál (számít) a Szent Szellem is, amikor igyekszik különféle dolgok felől, többek között a bűnről meggyőzni az embert. Ó emberi szabad akaratból döntöttek a megtérés mellett például Pünkösdkor háromezren. Milyen más akaratuk lehetett volna?

Innentől érthető, hogy hasonlóan a fentiekhez, kihívás volt számunkra ennek a kijelentésednek a megértése is: „Isten kiválasztó kegyelme nem más, mint az ó emberi szabad akarat HELYREÁLLÍTÁSA…” Csaba ez nem igaz. Véleményünk szerint az eleve elrendelés alapján kegyelemből történő kiválasztásnak semmi köze nincs az ember szabad akaratához, mármint abból a szempontból, hogy azt fenntartja-e a továbbiakban, vagy éppen helyreállítja-e. A kegyelem alapján történő kiválasztás és az emberi szabad akarat csak egyirányú ok-okozati összefüggésben áll egymással. A szabad akarat teszi lehetővé a kegyelem elfogadását.

Írtad még, hogy „Nem vagyok benne biztos, de tán nyitva maradt egy kérdés! Igazságos-e Isten részéről, hogy eleve kárhozatra kerülő embereknek is létet ad?!”

Mi ezt – lényegében szintén kérdés formájában – így fogalmaztuk meg:

„Természetesen minden fenntartás nélkül elfogadjuk, hogy Istennek szuverén joga, hogy kegyelme által bárkit eleve elrendeléssel kiválasszon az örök életre, és szuverén joga bárkitől megtagadni ezt, mégis felvetődhet a kérdés, hogy akit már születése előtt eleve kizárt –előrelátásából és mindentudásából eredően az örök életből, tehát bizton tudja, hogy az illető majd földi élete végén úgyis a pokolba jut – hogyan engedheti az ilyet egyáltalán megszületni. Végtére is az ilyen személy minden remény nélkül, tudtán és akaratán kívül az örök szenvedésre jön a világra. Összeegyeztethető-e ez a szerető Isten erkölcsiségével?” 

Úgy érezzük, hogy később egyértelmű választ adtunk rá:

„Mindenható és bölcs Istenünk eleve elrendelésével kiválasztott még valamikor a világ teremtése előtt (Ef 1, 4) egy olyan emberi kört, emberi csoportot magának – kegyelemből –, amelyről úgy határozott, hogy mindazok a személyek, akik önként, saját felelős döntésükkel hajlandók e csoportba tartozni, azok egy olyan mennyei elhívás részesei lesznek, amelynek következménye az újjászületés lehetősége, az egymással, az Úr Jézus Krisztussal és az Ővele (Atyával) való eggyé válás, tehát az Isten országában, a Szent Szellem örömében való örök élet. Akik megtérésükkel vállalják alázatos és lenézett voltukat e folytonosan dicsőségre vágyó világban, azok saját akaratukból és mégis Isten eleve elrendeléséből lettek Isten kiválasztottjai és egyben elhívottjai. Ők valamennyien Krisztus Testének a Gyülekezetnek a tagjai.”

Elképzelhető, hogy az eredeti kérdésünkre mégis vissza kellett volna térnünk valahogy így: „A fentiekből következik, hogy Isten soha senkit nem zárt ki és nem is zár ki eleve elrendeléssel az üdvösségből.” Lehet, hogy igazad van. Utólag korrigálni fogjuk ezzel a már megjelentetett anyagot. (Köszi.)

Ma feltettük az elhívásunk céljával kapcsolatos írásunkat, abban néhány mondatban felelevenítjük az eleve elrendeléssel kapcsolatban korábban írottakat, lehet, hogy a két anyag csak együtt egy egész. Olvasd el ezt is!!!

Imáidat nagyon szépen köszönjük. Légy benne kitartó és buzgó, mert nagy szükségünk van a te közbenjárásodra, hiszen abból, amit eddig megismerhettünk belőled úgy látjuk, nagyon közel állsz mennyei Atyánkhoz, és bizalmasai közé tartozol.

Szeretettel: a Szerk.

Szeretett Testvéreim!

Most, szombat este olvastam el másodszor az eleve elrendelésről szóló tanításotokat. A következő rész, amit a tanításból vettem, foglalja össze röviden a lényeget, és a megértést is ez adja számomra. Nagyon örülök az általam hallgatott magyarázatok alapján, kialakult elgondolásom megerősítésének! Újra! és Újra! elcsodálkozom, hogyan tudtok így magyarázni?--"mélységében, szélességében, hosszúságában"? Dicsőség érte a Mindenható Atyának! az Ő Egyszülött Fiának, az Úr Jézus Krisztusnak! és a tanító Szent Szellemnek! Szeretném megköszönni Nektek is a munkátokat, elhívás-érzéseteket és azt, hogy földi tanítóink vagytok... Akárcsak az Ige, tanításaitok olvasása is, megnyugvást ad a lelkemnek. Nagy bajaimban is boldog vagyok! Dicsőség érte a Mindenhatónak!

"Aki megtérésével vállalja alázatos és lenézett voltát e folytonosan dicsőségre vágyó világban, az saját akaratából és mégis Isten eleve elrendeléséből lett Isten kiválasztottja és egyben elhívottja. Ők valamennyien Krisztus Testének a Gyülekezetnek a tagjai. "

A Mindenható Isten! a Gyógyító Úr Jézus Krisztus! és a minden igazságra elvivő Szentlélek legyen Veletek! Esther. 

Kedves Esther!

Szerfelett örülünk, hogy az eleve elrendelésről szóló tanítást kétszer is elolvastad, és nagyon jól megértetted a lényegét. Hidd el, nem mindenki érti meg ezt. Számolva éppen az ilyenekkel, ma egy olyan tanítás kerül fel az oldalunkra, amely ehhez kapcsolódik, és röviden megismételjük benne az eleve elrendeléssel történő kiválasztásnak a lényegét, különösen a kegyelemből történő kiválasztást. Ez, ha lehet, még érthetőbb. Olvasd el ezt is!!! Most láthatod be igazán annak a nagyszerűségét amit egyszer írtál, hogy akik csak vasárnap járnak templomba, azok azt sem tudják, hogy mit nem tudnak. Kibővítenénk azzal, hogy: és azt sem tudják mennyit veszítenek. Az örök életük elvesztése mellett soha nem ismerik fel Teremtő Istenünk minden értelmet felülmúló szeretetét, gondoskodását, bölcsességét. Ha mi ki tudtuk játszani az Ő Szellemével az ördögnek a keresztelkedéseddel kapcsolatos akadályoztatásait, teljes szívünkből rácsodálkozhatunk arra a bölcsességére, hogy Ő hogyan tudta az eleve elrendeléssel kijátszani az ördögöt! Úgy tudta elérni, hogy az Ő kegyelmén múljon, hogy ki üdvözül, hogy mégsem vádolható azzal, hogy személyválogató, hiszen nem csorbította meg az egyén szabad választási lehetőségét. Sőt még hívogatja is az embereket a megtérésre. Tehát végül is az jut be aki akar, és mégis az jut be akit ő akar. Csodálatos! És ebben az a különösen nagyszerű személy szerint számomra (a Szerk.), hogy amikor leültem (leültetett az Úr Jézus Krisztus), hogy igyekezzem helyreállítani az eddigi összevissza tanításokat, még én sem értettem igazán az egészet. Az írás közben, valóban tartottam egy hosszabb szünetet (Szela, ezt a kifejezést biztos ismerted már a zsoltárokból) és kérve-kértem az Úr Jézust, hogy segítsen nekem az Igazság Szelleme által, hogy az egyedül igaz megoldást írhassam meg, azaz, hogy én is jól megérthessem az ezzel kapcsolatos igazságot, és azt adhassam tovább. Ez bizony így történt.

Várjuk további észrevételeidet is, szeretettel: a Szerk.

Folytatás holnap

Isten áldása legyen az áhítatok olvasóin