2017. augusztus 10., csütörtök

Hozzászólás a tanításhoz...XIII.

Kedves Testvéreim!



"Ölésre kész kezével még görcsösen markolta az éles acélszigonyt, tüdeje hangosan zihált, izmai remegve feszültek, szemében zavart értetlenség,"

Ez a 26. tananyagból vett idézet jellemez minket, embereket.
Naponta feszítjük keresztre az Úr Jézus Krisztust!
Naponta utasítjuk el a Szentlélek munkálkodását...
Naponta hangzik el ajkamról a mondat:-- "Ennek így kell lennie!"--amikor hallok bűncselekményekről, háborúkról, betegségekről, természeti csapásokról....
És! Miért ? Kell? Így? Lennie?--Mert a végidőben élünk..
Nincs már idő!--Most azonnal térjünk meg bűneinkből Valljuk meg azokat az Úr Jézus Krisztusnak!
Ő készségesen megbocsát minden bűnünket! Megmos minket az Ő drága vérében, és hófehér ruhát kapunk a szennyes helyett...Fogadjuk el! Ingyen kegyelemből, hit által....Ámen. Szeretettel: Esther


Kedves Család!

„Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.” (Apcsel 2, 32-33, 36-38)

A 25. tanításból idéztem....
Egy éve keresek egy lelkészt, aki megkeresztelne! Biblikus alámerítéssel. csak!!! az Úr Jézus Krisztus nevére...Nem találtam...
A Mindenható Isten! a Megváltó Úr Jézus Krisztus! és a Vígasztaló Szentlélek legyen velünk! Ámen. Esther. 
"… és azt hazudván, hogy ez mind az övé, felajánlotta azokat Jézus Krisztusnak. " Én eddig azt hallottam valamennyi, általam hallgatott magyarázatban, hogy sátán igazat mondott, amikor azt állította, hogy a föld az övé...

ez egy kis észrevétel a kérésetekre...én nem tudhatom...
A Teremtő Isten, a megváltó Úr Jézus Krisztus és a Vígasztaló Szentlélek legyen Veletek! Szeretettel: Esther


Kedves Esther!

Köszönjük szépen az egyes tanításainkra küldött reflexióidat, észrevételeidet. Mai leveledben azt írtad, hogy „Én eddig azt hallottam valamennyi, általam hallgatott magyarázatban, hogy sátán igazat mondott, amikor azt állította, hogy a föld az övé...” Hogy világosságod lehessen ebben a témában, először idézünk a 28. sz. tanításunkból:



„Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki a föld minden országait egy szempillantásban, és monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét, mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom. Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz. Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj. (Luk 4, 5-8)
Az ördög, hogy félrevezesse Őt, megpróbálta egy látomással elkápráztatni. Egy szempillantás alatt megmutatta Neki a föld minden országát, minden elképzelhető dicsőségét, és azt hazudván, hogy ez mind az övé, felajánlotta azokat Jézus Krisztusnak.”

A Bibliában egyetlen helyen sem olvashatunk arról, hogy a Teremtő Isten Sátán tulajdonába adta volna a jelenlegi Földet annak minden országával és dicsőségével együtt, hogy tulajdonosi hatalmat gyakoroljon fölötte, egyben annak adhassa, akinek akarja. Amikor Jézus Krisztusnak ezt mondta, hogy „… mert nékem adatott” egyszerűen hazudott. Nem igazán áll távol tőle ez a mentalitás. Jézus Krisztus így szólt később róla: „… Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.” (Jn 8, 44) Tehát Urunk eleve a „hazugság atyjának” nevezi őt.

Menjünk vissza egészen a teremtésig! „És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.” (1. Móz 1, 3) Állíthatja-e valaki, hogy a Teremtő Isten az ördög részére teremtett világosságot, Napot, Holdat, vizeket, erdőket, mezőket, állatokat? Amikor pedig először szóba kerül az ember teremtése, ezt írja a Biblia: „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék… mind az egész földön… És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá…” (1 Móz 1, 26, 28) Ekkor tehát nem az ördögnek adatott a Föld, hanem egyértelműen az embernek, az emberiségnek.

A Biblia Isten üdvtervével foglalkozik, minden benne van, ami ahhoz szükséges, hogy a bukott ember elkerülhesse a kárhozatot. De nem szól sok olyan dologról, amire az ember bár kíváncsi, mégsem kap rá választ, mert Isten – végtelen bölcsességéből eredően – ezt így tartotta jónak. A Prédikátor könyvében ezt olvassuk: „A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt.” (Préd 1, 9) Mit enged sejtetni a Szentlélek ezekkel a sorokkal? Hogy elképzelhető, hogy már előttünk is élt valamiféle civilizáció a Földön, de kell ezt tudnunk? Hasznos ez a tudás az üdvösségünk szempontjából? Ha ezt tudná valaki, akkor hamarább megtérne talán?

Ha már idéztük a teremtést, vegyük még egyszer szemügyre a róla írottakat, most más nézőszögből! „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.” (1 Móz 1-3)

Vizsgáljuk meg a vala szót, mit is fejezhet ez ki! Tudni kell, hogy a héberben (csaknem a teljes Ószövetség héberül íródott) nincs semmiféle kifejezés a „volt”, a „van”, a „lesz” vagy „lett” szavakra. Olvashatjuk tehát a fenti Igeszakasz egyik Igéjét így is: „… A föld pedig kietlen és puszta volt.” Ez így helytelen, Ézsaiás Igéje cáfolja is: „Mert így szól az Úr, a ki az egeket teremté; Ő az Isten, a ki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté (nem kietlennek teremtette lásd Új ford. Biblia) azt…” (Ézs 45, 18) Mivel annak, hogy: „… A föld pedig kietlen és puszta van.” nyelvtanilag semmi értelme, szintén értelmetlen arról beszélni a teremtéskor, hogy: „… A föld pedig kietlen és puszta lesz.” Így utolsó lehetőségként ez kínálja magát: „… A föld pedig kietlen és puszta lett.” Más Bibliakutatók álláspontjával megegyezően mi is azt állítjuk, hogy az 1 Móz 1, 1 és az 1, 3 versek időpontja között, tehát a kezdetben való teremtés és a világosságot elrendelő isteni szózat között történt valami olyasmi, amiről nem ír részletesen a Biblia.

Sátán, ez a félelmetes lény, akit Isten valószínűleg kerubként teremtett és nagy tekintélyű tisztségre kent fel, elképzelhető, hogy valamiféle hatalmat kapott a kezdetben teremtett Föld vonatkozásában. Ha jól értelmezzük az Ézsaiás 14-ben írtakat, akkor éppen e hatalomban elkövetett fennhéjazása okozta bukását, és hozta be a bűnt a világmindenségbe. „… ezt mondád szívedben:… az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet… hasonló leszek a Magasságoshoz… A kik látnak, rád tekintenek, és elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója… A ki a föld kerekségét pusztasággá tette…” (Ézs. 14, 13-14, 16-17)

Tehát elképzelhetőnek tartjuk, hogy Sátán egykor szerepet kapott a földi történések irányításában, de közreműködése felette károsnak bizonyult és olyan kaotikus állapotokat okozott, hogy attól „… A föld pedig kietlen és puszta lett.” Ha valaha adatott is valamiféle hatalom számára, a Teremtő Isten a sötétség helyett immáron világosságot akart látni a továbbiakban. Ha Sátán bármiféle jogot is képzelt (képzel) magának bizonyos dolgok felett, tudomásul kell vennie, hogy örökre kivettetett a mennyből (Luk 10, 18) ami azt jelenti, hogy (ha átmenetileg még meg is tűrik a jelenlétét), de a továbbiakban semmiféle szolgálatára ott, senki nem tart igényt. Pusztulást okozó ténykedése után végig kellett néznie, hogy a Teremtő Isten mindent újjá tudott teremteni, és e tevékenység egyik személye Isten Fia volt (Péld 8, 22-30). „Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek (érte van minden Új ford. Biblia). Övé a dicsőség mindörökké. Ámen.” (Róm 11, 36) Nem Sátáné. Jézus Krisztus a mennybe menetelekor külön megerősítette a tanítványoknak és nekünk is, hogy jól értsük, kié a hatalom a Földön (is): „… mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.” (Mt 28, 18) Ki állíthatja ezek után, hogy a Föld Sátáné?

Nem szabad viszont elfelejtenünk, hogy az Újszövetség több helyen is állítja, hogy Sátán „e világ ura”, „e világ fejedelme”. A fentiek után hogyan értelmezzük ezeket a kifejezéseket?

Holnap folytatjuk. Szeretettel az Úr Jézus Krisztus nevében: a Szerk.

FOLYTATÁS HOLNAP

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Üdvözöllek kedves látogatóm, érezd magad jól, és tanulj és épülj az olvasottakból: Jézus szeret téged!