Mielőtt továbblépnénk az esemény leírásában, lapozzuk fel a
Bibliában azt a részt, ahol Jézus Krisztus a farizeusokkal és a szadduceusokkal
vitázik!
„És hozzá menvén a farizeusok és sadduczeusok, kisértvén,
kérék őt, hogy mutasson nékik mennyei jelt. Ő pedig felelvén, monda nékik:
Mikor estveledik, azt mondjátok: Szép idő lesz; mert veres az ég. Reggel pedig:
Ma zivatar lesz; mert az ég borús és veres. Képmutatók, az ég ábrázatját meg
tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?” (Mt 16, 1-3)
Jézus Krisztustól mennyei jelet, égi jelet kértek Izrael
vallási vezetői, amelyre dorgálást kaptak válaszul. Urunk a szemükre vetette,
hogy e jelek közül csak azokat a jeleket képesek felismerni, amelyek fizikai
érzékszerveikkel észlelhetők, de a szellemi jeleket, amelyek valóban a
mennyből, az égből jönnek, nem veszik észre, nem ismerik fel, nem értik meg. Az
Ige utolsó mondatát máshol így olvashatjuk a Bibliában:
„Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok
ítéletet tenni; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet
tenni?” (Luk 12, 56)
Hát nem veszitek észre, nem ismeritek fel, – kérdezhette
volna Jézus Krisztus – hogy ennek az időnek, ennek az Isten által
meghatározott, kirendelt, minősített időnek én vagyok a jele? Mutassak mennyei
jelet nektek? Nem ismeritek fel, hogy most jött el annak az ideje, hogy Isten
elküldte az Ő Fiát hozzátok, a gonosz szőlőművesek közé? Hát itt vagyok!
„Utoljára pedig elküldé azokhoz a maga fiát, ezt mondván: A
fiamat meg fogják becsülni. De a munkások, meglátván a fiút, mondának magok
közt: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és foglaljuk el az ő örökségét. És
megfogván őt, kiveték a szőlőn kívül és megölék. Mikor azért megjő a szőlőnek
ura, mit cselekszik ezekkel a munkásokkal?” (Mt 21, 37-40)
Hát nem ismeritek fel az idők jelét? – szomorkodhatott
Urunk. Amikor halála előtt néhány nappal, Jeruzsálemhez közeledve meglátta a várost,
megsiratta azt:
„Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani
napodon is, a mik néked a te békességedre valók! de most
elrejtettek a te szemeid elől. Mert jőnek reád napok, mikor a te ellenségeid te
körülted palánkot építenek, és körülvesznek téged, és mindenfelől megszorítanak
téged. És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te
benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak
idejét.” (Luk 19, 42-44)
Úgy gondoljuk, az Úr Jézus Krisztusnak jogos elvárása lehet,
hogy tanítványai mindenkor, és napjainkban is(!), felismerjék az egyes
korszakokat, időket. Ezeket részben Isten írott Igéjéből, a Szentlélek
kijelentéseiből és a krisztusi lelkületű (keresztény) szellemi látásunkkal
vagyunk képesek valamennyien felismerni. Ez utóbbi azt igényli, hogy kísérjük
figyelemmel a fontosabb híradásokat, a meghatározó, körülöttünk zajló
eseményeket, történéseket. Többször mondták már ránk, hogy politizálunk, pedig
csak a jelenkor világpolitikai eseményeit, folyamatait figyeljük, és ezekben
igyekszünk naprakész tájékozottsággal rendelkezni. Hiszen ezt tették a próféták
is. Hogyan figyelmeztették volna esetenként Izraelt, ha előtte a konkrét
ellenségről sohasem hallottak volna? Mi ezzel a kis tanítással igyekszünk
felhívni a figyelmedet, hogy éber legyél, amiről csak olvasol vagy hallasz,
vizsgáld meg, hátha egy apró segítség részedre, hogy felzárkózz Isten órájához,
és mindenkor értsd hol tart Teremtő Istenünk az Ő hatalmas üdvtörténeti
tervének megvalósításában.
Láthattad, a Jézus korabeli Izrael vallási vezetői szinte
azt sem tudták mi történik körülöttük. El voltak foglalva azzal, hogy római
megszállás alatt élnek, és sóhajtoztak, legfeljebb titokban mérsékelt
ellenállásra biztatták a népet. Jézust nem tartották még prófétának sem, mivel
tudták az írásokból, hogy Názáretből soha nem jön próféta. Következésképpen, ha
Jézus názáreti, akkor Ő nem lehet más, legfeljebb egy vidéki tanító, esetleg
egy gyógyító, egy lázadó, vagy egy ördögűző, de próféta biztosan nem. Hiszen
Názáretből való. Onnan pedig nem jön próféta. Ha egy kicsivel több érdeklődés,
vagy odafigyelés lett volna bennük, csak annyit kellett volna kérdezniük
Jézustól: Mester, hová valósi vagy te? Betlehemben születtem.
„De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei
között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása
eleitől fogva, öröktől fogva van.” (Mik 5, 2)
Folytatás holnap
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Üdvözöllek kedves látogatóm, érezd magad jól, és tanulj és épülj az olvasottakból: Jézus szeret téged!