János azt az időszakot látta a
mennyben, amikor már az elragadtatás megtörtént, és következnek az ítéletek. A
látomásból két dolgot szeretnénk kiemelni: „… Ne ártsatok se a földnek, se a
tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az
ő homlokukon.” Tehát az itt maradtak között lesznek olyanok, akiket az
angyalok, még azelőtt kiválasztanak Isten szolgálatára, mielőtt az ítéletek
megkezdődnének. A másik, amire felhívnánk a figyelmet, hogy az elpecsételtek,
kiválasztottak valamennyien a zsidó nép közül valók. „… Száznegyvennégyezer, az
Izráel fiainak minden nemzetségéből.” Tekintve, hogy Jákób (Izrael) fiainak
száma tizenkettő volt, így az angyalok, minden törzsből azonos számban pecsételnek
el. Íme, ha bármi történik is, „… így az egész Izráel megtartatik,…”!
Kiválasztásukkal tehát Istennek kettős célja van. Egyrészt kiválasztott magának
egy meghatározott létszámú szolgálói kört, mondjuk ki, választott Magának (a
Gyülekezet hazahívását követően) egy újabb szolgáló papságot, másrészt további
céljai érdekében gondoskodott arról, hogy Izrael fiaiból képezzen egy magot,
egy maradékot.
Tudjuk, hogy a zsidó nép
történelme során többször került különféle birodalmak fogságába. Ilyenkor saját
földjüktől távoli tájakon hontalanul más országokban kellett élniük. Róma
idejében, Jézus Krisztus halála után, még inkább szétszóródtak. A Messiás megölése
miatt folyamatos üldöztetéseknek voltak kitéve, számtalanszor kényszerültek
menekülésre, addigi otthonaik újbóli elhagyására. Elmondhatjuk, hogy mára
szinte valamennyi földrészen és valamennyi országban élnek zsidó közösségek,
így a zsidóság, mint nép, szinte a világ valamennyi nyelvét ismeri, úgy is
mondhatnánk anyanyelvi szinten.
Úgy gondoljuk, hogy a
Gyülekezet elvitelével, a pogányok teljes számban való bejutásával, elérkezett
annak az ideje, hogy Isten egy újabb lehetőséget adjon népének arra, hogy Őt
szolgálja. Miután erre az elpecsételéssel kiválasztotta maga számára a
legmegfelelőbb személyeket, (kijelentés nélkül ugyan, de) arra következtetünk,
hogy ők lesznek azok, akik a Gyülekezet helyébe állva hirdetik majd az örök
evangéliumot. Ahogyan kifejtettük, ezt nyelvi nehézségek nélkül meg tudják
tenni a világ minden részén.
(Az elpecsételésről szóló Igék
előtt azt írtuk, hogy az elragadtatás után itt
maradtaknak „Számítaniuk kell… arra, hogy ettől az időtől kezdve
Isten elfordul tőlük,…” S lám, Isten szeretete, minden emberi értelmet
meghaladó! Még az itt maradtak elé is ad egy utolsó utáni esélyt, egy szűkre
nyitott kaput. Aki akar, természetesen már sokkal nehezebb körülmények között
és más végső elbírálással, de még bejuthat a mennyek országába.)
Nyilvánvaló, hogy az
elpecsételtek azok közül a vallásos zsidók közül kerülnek majd ki, akik máig
úgy tartják meg a zsidó hagyományokat, mint Isten parancsolatait és imádják
Istenüket, várják a megjövendölt Messiást, Isten felkentjét. És miután kiválóan
ismerik az Ószövetséget, csak meg kell nyitni az értelmüket, le kell venni a
leplet a szívükről, és megértik az Ószövetségre épülő Újszövetséget. Jézus
Krisztusban azonnal felismerik majd Isten Fiát, Isten Bárányát, megértik az
üdvösség kérdésében Isten akaratát, és megértik a Gyülekezet titkát is.
Rádöbbennek arra, hogy Jézus Krisztus az ő Uruk, Akinek még terve van velük.
Megnyílik a szemük arra is, hogy lássák egy olyan új, Isten akaratából
létrejövő birodalom eljövetele közeleg, amelyben az Úr Jézus Krisztus uralkodik
majd királyként.
Képzeljük el, hogy a világ még
fel sem ocsúdott az elragadtatás feletti döbbenetéből, amikor a zsidók közül
némelyek (a 144 000) előállnak azzal, hogy bizonyítani tudják a Szentírással:
nem valami idegen galaxisból érkezett földönkívüli civilizáció támadta meg a
Földet, nem holmi UFO-k vitték el az embereket és nem válogatás nélkül, hanem
előre megjövendölt módon az Úr Jézus Krisztus mentette ki innen az övéit.
Akiket Magával vitt, valamennyien Istenfélő, megtért, újjászületett, igaz hívők
voltak, akik láthatatlan Gyülekezetként éltek közöttünk. Hirdetik majd azt is,
hogy az emberiség a végzete felé halad, gonoszsága miatt Isten haragjával kell
szembenéznie. Kijelentéseik hihetetlen felháborodást váltanak majd ki, hiszen
egyrészt a világ vallásai saját tagjaikat tartják igaz hívőknek, és ha ez így
van, márpedig szerintük igen, akkor ők hogyan maradhattak itt, és hogyan
maradhattak itt vezetőik, papjaik? Másrészt, mit akar ez a néhány zsidó
bizonygatni az úgynevezett Szentírással? Azt is csak emberek írták! És különben
is Ki az az Isten és Ki az a Jézus, akivel így előhozakodnak? Az is zsidó volt,
nem?
Nézzük, milyen történelmi,
társadalmi környezetben hangzanak el a 144 000 kijelentései! Az utolsó
világbirodalom korszakában, annak nyílt színrelépésekor történik mindez. Dániel
könyvéből, Nabukodonozor és Dániel látomásaiból világosan kitűnik, hogy a jelen
világkorszak utolsó birodalma egy minden előzőtől hatalmasabb és kegyetlenebb
birodalom lesz. Vas és cserép, vas és agyag (sár) alkotja, Isten szemében az
addigi birodalmak legértéktelenebb emberi birodalma ez. A megelőző birodalmak
azért kerülhettek Dániel látókörébe, mert történelmük során valamennyien
kapcsolatban álltak a zsidó néppel, valamennyi meghódította, leigázta, fogságban
tartotta őket. A végidők birodalma viszont, amellett, hogy szintén jelentős
konfliktusba keveredik Izraellel, az egész földet bekebelezi, befolyása, uralma
alatt tartja majd. János apostol, a Jelenések könyvében így ír
erről:
„És láték egy fenevadat feljőni
a tengerből,… És e fenevad, a melyet láték, hasonló vala a párduchoz, és
az ő lábai, mint a medvéé, és az ő szája, mint az oroszlán szája; és a sárkány
adá az ő erejét annak, és az ő királyiszékét, és nagyhatalmat.” (Jel 13, 1-2)
Miután a tengert a Biblia igen
gyakran a népek szimbólumaként használja, úgy kell értelmeznünk, hogy a népek
tengeréből jön elő egy újabb, fenevadként megszemélyesített emberi birodalom,
tehát nem szellemi birodalom. Tulajdonságaiban hordozza az előző birodalmak
valamennyi negatív sajátosságát. Erejét maga Sátán, a hazugság atyja adja,
saját hatalmával, alattvalói (démonok, bukott angyalok) közreműködésével.
„… eljövetele a Sátán ereje
által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival, És a
gonoszságnak minden csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy nem
fogadták be az igazságnak szeretetét az ő idvességökre.” (2 Thessz 2,
9-10)
Belátható, hogy ez a birodalom
egy kizárólag hazugságon és megtévesztésen alapuló olyan gonosz emberi
birodalom lesz, amely (elképzelésünk szerint) gazdasági, pénzügyi, katonai
erejével az egész világon uralkodik majd, mintegy fogságban tartva és totálisan
kizsákmányolva azt. Olyan birodalom lesz, amelynek kíméletlen, emberietlen
döntései mindenkire kihatnak, és globális intézkedései kötelező érvényűek,
mindenekfelett valók lesznek. A birodalmat átmenetileg tíz király (tíz szarv)
kormányozza majd, akik csupán egy rövid időre kapnak ekkora hatalmat, mert egy
gyorsan feltörő személy, akit a Biblia az egész birodalmat megszemélyesítendő,
szintén Fenevadnak nevez, hét évre elorozza tőlük a hatalmat, azt a látszatot
keltve, mintha azok önként ajánlották volna fel számára. Tekintve, hogy a
Fenevad az ördög erejével és erkölcsi értékrendjével uralkodik, így Istennel
kimondottan ellenséges viszonyban áll majd, sőt leginkább abban tetszeleg, hogy
Istentől el tudta hódítani a Földet, végre mindenki őt imádja, végre mindenki
neki engedelmeskedik.
Folytatás holnap
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Üdvözöllek kedves látogatóm, érezd magad jól, és tanulj és épülj az olvasottakból: Jézus szeret téged!