Az Úr Jézus Krisztus visszajövetele...6.

„Megnyitá… a mélységnek kútját: és füst jöve fel a kútból, mint egy nagy kemenczének füstje;… A füstből pedig sáskák jövének ki a földre; és adaték azoknak hatalom, mint hatalmuk van a föld skorpióinak. És megmondaték nékik, hogy a földnek füvét ne bántsák, se semmi zöldelőt, se semmi élőfát, hanem csak azokat az embereket, a kiknek homlokukon nincsen az Istennek pecséte. És adaték azoknak, hogy meg ne öljék őket, hanem hogy kínoztassanak öt hónapig;… A sáskáknak formája pedig hasonló vala a viadalhoz felkészített lovakhoz; és a fejökön mintegy aranyhoz hasonló koronák valának, és az orczáik olyanok valának, mint az emberek orczái. És olyan hajuk vala, mint az asszonyok haja;… és az ő szárnyaik zúgása olyan vala, mint a viadalra száguldó sok lovas szekerek zúgása. És skorpiókhoz hasonló farkuk vala és fulánkjuk; és a farkukban vala a hatalmuk, hogy ártsanak az embereknek öt hónapig.” (Jel 6, 2-5, és 7-10)

Rejtekhelyről, esetleg föld alatti silókból indított, olyan támadó harci helikoptereknek, vagy helyből felszálló vadászrepülőknek véljük a leírtakat, amelyeknek forgó rotorként azonosítjuk fejükön lévő koronájukat (esetleg radarberendezésüket), és levegő-föld rakétáknak képzeljük fullánkjaikat. Rakétáik neutron töltettel rendelkezhetnek, hiszen napjainkban már ismertek ezek a sugárzással pusztító, bénító fegyverek, amelyek csak az emberre hatásosak és átmeneti magatehetetlenséget okoznak. A leírás ilyen fenyegetettségről szól.

„Eloldaték… hogy megölje az emberek harmadrészét… És így látám a lovakat látásban, és a rajtuk ülőket, a kiknek tűzből és jáczintból és kénkőből való mellvértjeik valának; és a lovak feje olyan vala, mint az oroszlánok feje; és szájukból tűz és füst és kénkő jő vala ki. E háromtól öleték meg az emberek harmadrésze, a tűztől és a füsttől és a kénkőtől, a mely azoknak szájából jő vala ki. Mert az ő hatalmuk az ő szájukban van, és az ő farkukban; mert az ő farkaik a kígyókhoz hasonlók, a melyeknek fejeik vannak; és azokkal ártanak.” (Jel 9, 15 és 17-21)

Harci kocsikat, mai szóhasználattal harckocsikat, páncélozott tankokat vélünk felfedezni a leírásban, amelyek ágyúcsövekkel, vagy rakétavetőkkel rendelkeznek.

Láthattuk, hogy a Gyülekezet korszakának elmúltával a Fenevad birodalmában Isten elpecsételt szolgái végzik eleinte az evangelizálást. Írtuk, hogy sok megtérő lesz, ezek egyrésze a zsidók, másrésze a pogány népek soraiból kerül ki. Ők is beállnak a 144000 munkájába. Foglalkozzunk röviden most ezek további sorsával! A szóban forgó megtérők vagy túlélik a Fenevad hét éves uralmát vagy nem. Ha túlélik akkor „egyenes ágon” bemehetnek az Úr Jézus Krisztus Békebirodalmába. Ha nem, akkor halálukat három dolog okozhatta. Természetes halállal haltak meg, vagy áldozatul estek a „természeti” csapásoknak, azaz életük vesztét Isten ítéletei okozták. Esetleg mártírhalált szenvedtek, ami az egész világra kiterjedő „szentek üldözése” következtében nagy számban fordulhatott elő. Az első két okból elhunyt hívőket János apostol a mennyben látja:

„Azután látám, és ímé egy nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak;… Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten királyiszéke előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában; és a ki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát felettök. Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap nem tűz rájok, sem semmi hőség: Mert a Bárány, a ki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könyet.” (Jel 7, 9 és 14-17) 

Ezek a szentek valamennyien feltámadnak az Úr Jézus Krisztus visszajövetelekor (Dán 12, 2), és részesei lesznek a Békebirodalomnak.

János apostol a mennyben látja a mártírhalált halt hívőket is:

”És láték úgymint üvegtengert tűzzel elegyítve; és azokat, a kik diadalmasok a fenevadon és az ő képén, és bélyegén és az ő nevének számán, látám állani az üvegtenger mellett, a kiknek kezében valának az Istennek hárfái. És énekelik vala Mózesnek az Isten szolgájának énekét, és a Báránynak énekét, ezt mondván: Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Úr Isten; igazságosak és igazak a te útaid, óh szentek Királya! Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? mert csak egyedül vagy szent.” (Jel 15, 2-4)

Ezek a szentek is valamennyien feltámadnak Urunk visszajövetelekor (Dán 12, 2), és részesei lesznek a Békebirodalomnak. Megállapíthatjuk tehát, hogy valamennyi személy, aki a Fenevad uralkodása idején az Úr Jézus Krisztusba vetett hitben hal meg, a mennybe jut, viszont elkülönítetten látja János apostol azokat, akik a Fenevad uralkodása idején, az üldöztetések során életükkel fizettek hitükért.

A mennyei látomások után térjünk vissza a földi eseményekhez! Az egész föld Isten csapásaitól szenved, elsősorban a Fenevad birodalma. A világon mindenütt kíméletlenül üldözik a megtért keresztyéneket, bebörtönzik, megkínozzák őket, sokukat kivégzik. 

„És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.” (Mt 24, 14)

A nemzetek Izrael ellen harcolnak, már a főváros is elesik, és kegyetlen mészárlással folyik a nép pusztítása. Mindenütt vér és halál, szenvedés és öldöklés. Úgy tűnik sikerül Sátán szándéka, Ábrahám utódai elvesznek egy szálig. Isten viszont ezt nem engedi meg. Ahhoz hozzájárult, hogy népe ellen küzdjenek a nemzetek, felhasználva ezt megtisztításukra, azt viszont nem engedi meg, hogy Izrael népét végleg kipusztítsák. Amikor úgy látja, hogy népéből már kivesztek a gonoszak, megtisztult Izrael, csak a kipróbáltak élnek, minden készen áll arra, hogy papsága élére álljon az Úr Jézus Krisztus, jóra fordítja népe sorsát.

Folytatás holnap