Építs a kősziklára...2.

Jézus Krisztus e beszédében kemény szavakkal választja szét a vallásoskodó, ájtatoskodó, kegyeskedő, bűneikben élő, körmeneteken, vallási ünnepeken mégis bűnbánó képpel megjelenő, színlelésből mások előtt hosszan imádkozó, önmagukat hívőként mutogató, soha meg nem igazult, hamis keresztyéneket, azoktól, akik az Úr Jézus Krisztus előtt valóban megvallották és megbánták bűneiket, megtértek, megkeresztelkedtek és megigazultan újjászülettek, Isten akarata szerint. Olvastuk: csak az megy be a mennyek országába, „a ki cselekszi” a mennyei Atyja akaratát. – mondta Jézus Krisztus. Aki hallgatja az Úr Jézus Krisztus beszédeit, de az abban foglaltakat nem cselekszi meg, hasonlatos a bolond emberhez, akinek hamar összeomlik a háza, és lesz nagy romlása, mert fövenyre, tengerparti homokra, nem szilárd talajra építette a házát.

Mást mond Urunk azokról, akiknek a megigazult szívében, már a Szentlélek lakik. Őket ahhoz a bölcs emberhez hasonlítja, aki nem a laza homokra, hanem a kősziklára építette házát.

Izraelben szokás volt, hogy a ház alapjának készítésekor olyan mélyre ástak le a homokba, hogy elérjék az alatta lévő kemény, sziklás talajt, ilyenkor a házat valóban kősziklára építették. Inkább többet fáradoztak, de mindenképpen megérte, mert legalább stabil alapokon állt a ház, s nem kellett félni, amikor 

„ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, de nem dőlt össze, mert a kősziklára építtetett.” (Máté 7, 27)

Mesélte egy Amerikában élő testvérünk, hogy megfigyelte a városukban (Denverben) folyó építkezéseket. Ott hatalmas felhőkarcolókat építenek. Először is, a bámészkodók szeme elől elkerítik az építési területet. Azután hónapokon át jönnek, mennek a teherautók, kamionok és az erőgépek, de az építményből még mindig nem látszik semmi. Alapoznak, és alapoznak. Olyan stabil alapot kell készíteniük, hogy a ház meg ne süllyedjen, el ne dőljön, egyszóval össze ne omoljon, sem földrengéstől, sem egyéb természeti csapástól. És láss csodát, amikor „kibújik” a föld alól az építkezés, szinte csak egy röpke idő, és készen áll máris a hatalmas épület. Náluk ilyen nagydolog az alapozás, ilyen fontos, hogy milyen alapon áll a ház.

Mit ígér az Úr Jézus Krisztus? Hogy amíg a fövenyre építkező, bolond ember háza hamar összedől, a kősziklára építő, bölcs ember háza, ugyanazoktól a házszaggató erőktől, nem dől össze. Aki az Úr Jézusra alapozza az életét, akinek az Úr Jézus a fundamentuma, az megmarad, akinek nem, az sokszor már az első fuvallattól elvész. Idézzünk egy rövid, de annál jelentőségteljesebb Igét, a Példabeszédek könyvéből!

„A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen, az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.” (Péld 10, 25)

Élt a szomszédunkban egy középkorú, gazdag kereskedő. Egyszer megmutatta az egyik hatalmas raktárát, ahol vagonszámra állt, rakodólapokon, a zsákokban tárolt só. (Az árufajtát tanításunkban megmásítottuk.) Minden pénzét ebbe fektette, sőt, még nagyobb hitelt is vett fel a bankoktól, mert biztos helyről tudja, hogy hamarosan sóhiány lesz az országban, mondása szerint: mindjárt itt a „sómizéria.” Olyan drága lesz a só, mint az arany. Ekkor ő előjön, és a készletét majd, „viszik, mint a cukrot”. Úgy meggazdagodik, hogy azt sem tudja, mit kezdjen a sok pénzével. Sajnos nem jött be a számítása. Különféle külgazdasági okok, és belföldi értékesítési nehézségek miatt, a só ára, ahelyett, hogy emelkedett volna, váratlanul jelentősen úgy lecsökkent, hogy remény sem látszódott arra, hogy valaha is visszaemelkedik, legalább a régi szintre. Egyik reggel meghallottuk, hogy szomszédunk idegileg úgy megroppant, hogy önkezével vetett véget életének, saját padlásán. Sorsa visszafordíthatatlan, Istentelenül halt meg, elvitte őt az első forgószél. Életét nem a kősziklára alapozta.

Vizsgáljuk meg most az Úr Jézus példázatát egy másik szempontból is! Azt már láttuk, hogy mit ígér a bölcs házépítőknek. Lássuk, mit nem ígér! Nem ígéri, hogy a környezetében nem lesz szakadó, ömlő, viharos eső. Nem ígéri, hogy ahol a háza van, nem önt ki a folyó, elkerüli házát az árvíz, vagy a pusztító szökőár. Nem ígér szélcsendet az Úr, sőt elmondja, hogy a szelek vadul támadják majd házát, döngetik, fel akarják borítani, tépik a tetejét. Azaz a hívő keresztyén se számoljon azzal, hogy majd őt nem érik bajok, az ő életében nem lesznek gondok, őt nem érinti egy gazdasági válság, ő nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy elveszíti az állását, hogy kirabolják, vagy őt meg sem érintheti egy betegség, egy haláleset. De ő nem roppan össze ezektől a bajoktól, neki van támasza, vigasztalója, helyreállítója, Kősziklája.

Ha a lelki Kőszikla az életed alapja, ne félj! Az Írás mondja: az Úr szolgája

„Ha elesik is, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.” (Zsolt 37, 24)