Karácsonyi tévelygések...1.

A karácsony, piros betűs ünnep. (Mi szándékosan kisbetűvel írjuk.) A keresztény világ egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb ünnepe. A keresztények ekkor – december 25-én – ünneplik Jézus születésnapját. A templomokban, a szépen feldíszített, és színesen kivilágított fenyőfák mellé, kisebb-nagyobb betlehemi istállókat építenek, benne egy jászollal, abban fekszik a bepólyált Jézus. A jászol mellett láthatjuk Jézus szüleit, Józsefet és Máriát, körben pásztorok állnak, vagy térdelnek, ünnepelve a Megváltó megszületését. Többnyire ott a három király is, akik távoli vidékről érkeztek, és különféle ajándékokat hoztak Jézusnak. A”betlehem” elmaradhatatlan tartozéka még a sok állat, többnyire juhok, tehenek. A megvilágítás tovább színesíti a látványt. Szülök, nagyszülők lelkesen mutogatják kicsi gyermekeiknek, unokáiknak a kis Jézust, Jézuskát, talán egy életre szóló emlékként.  Az otthonokban pedig, a karácsonyfa előtt, a pislákoló gyertyák és a sziporkázó csillagszórók fényében, megajándékozzák egymást az emberek. Ezen az ünnepnapon a hangulat ünnepélyes, érzelmekkel átszőtt, meghitt.

Tanításunk célja, hogy a karácsonnyal kapcsolatban, néhány olyan téves tanításra, szokásra, rossz beidegződésre hívjuk fel a figyelmet, amely az elmúlt évszázadok alatt csendben, észrevétlenül belopakodott a köztudatba. Bár ezek a tévedések, tévelygések, teljes mértékben elfogadottá, gyakorlattá váltak, azonban kritikus szemmel megvizsgálva, Isten Igéivel összevetve, mégis helyreigazításra, korrekcióra szorulnak.

Először, cáfolni szeretnénk, hogy Jézus december 25-én született. Más időpontra vonatkozó állításunkat részben a Szentírás idevonatkozó szavaival, részben egy logikus gondolatsorral szeretnénk alátámasztani. Jézus születésének időpontjáról, születésének napjáról a következőt jegyzi fel a Biblia:

„Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett. És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket, és nagy félelemmel megfélemlének. És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban… mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Betlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk. Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.” (Luk 2: 8-16) 

Lukács evangélista tehát világosan leírja, hogy Jézus születésekor, a Betlehem környéki pásztorok, állataikkal a szabad ég alatt tanyáztak, az időjárás ezt lehetővé tette, kedvező volt. A jelenleg ünnepelt, december végi napokban viszont, már hűvös, késő ősz, illetve kora tél van Izraelben, gyakran napokig esik az eső, sőt elő-elő fordul már havazás is. Addigra az állattartók fedett, védett helyre hajtják állataikat, a pásztorok munkája befejeződött, visszatérnek családjukhoz. Visszatérnek családjukhoz, hangsúlyozzuk ismételten, tehát semmi szín alatt nem tanyáznak, a reájuk bízott állatokkal, a szabad ég alatt. Fentiek alapján tehát teljes mértékben kizárható, hogy Jézus decemberben született.

Nézzük ezután, milyen időpont adódhat egy logikus gondolatsor alapján! Jézus korában még nem létezett olyan időszámítás, mint napjainkban, tehát az egymás után következő éveket nem számolták, ezért a történetírók egy-egy évet gyakran bizonyos, jól ismert, történelmi eseményekhez, személyekhez kötöttek, esetleg a tévedés elkerülése érdekében, többhöz is. Ezek után olvassuk el, hogyan határozza meg Lukács, Jézus születési időpontját!

„És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó. Mennek vala azért mindenek, hogy beírattasanak, kiki a maga városába. Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt, hogy beírattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala. És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. És szülé az ő első szülött fiát, és bepólyálá őt, és helyezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.” (Luk 2: 1-7)

Jézus Krisztus tehát egy olyan, császári parancsra történő összeírás, népszámlálás időpontjában született, amikor a megszámlálandó zsidó embereknek, azon a településen kellett összeírásra jelentkezniük, ahonnan származtak. Miután József betlehemi származású volt, ezért Józsefnek, Máriával, Betlehembe kellett mennie. Elképzelhető, hogy a római császár egy olyan (decemberi) időpontra tűzte ki az összeírást, amely időpontban már szinte jobb nem kimozdulni otthonról? Ez, az idegen elnyomás ellen folyamatosan lázadó, konok zsidó nép, vajon télen, az időjárásra hivatkozva, nem szabotálta volna-e el az összeírást? Leszögezhetjük, hogy a rómaiak, már csak józan megfontolásból is, nem december végére tették az összeírás időpontját. Úgy is mondhatjuk, hogy az összeírás, márciustól októberig bármikor lehetett, de kizárt, hogy decemberben volt. Kizárt tehát ez alapján is, hogy Jézus decemberben született.

Folytatás holnap