E világ fejedelme…2.

„Mert így szól az Úr, a ki az egeket teremté; Ő az Isten, a ki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté (nem kietlennek teremtette lásd Új ford. Biblia) azt…” (Ézs 45, 18)

Mivel annak, hogy: „… A föld pedig kietlen és puszta van.” nyelvtanilag semmi értelme, szintén értelmetlen éppen a teremtéskor arról beszélni, hogy: „… A föld pedig kietlen és puszta lesz.” Így utolsó lehetőségként ez kínálja magát: „… A föld pedig kietlen és puszta lett.” Más Bibliakutatók álláspontjával megegyezően mi is azt állítjuk, hogy az 1 Móz 1, 1 és az 1, 3 versek időpontja között, tehát a kezdetben való teremtés és a világosságot elrendelő isteni szózat között történt valami olyasmi, amiről nem ír részletesen a Biblia.

Sátán, akit Isten valószínűleg nagy tekintélyű tisztségre szánt, elképzelhető, hogy valamiféle hatalmat kapott a „kezdetben” teremtett Föld vonatkozásában. Ha jól értelmezzük az Ézsaiás 14-ben írottakat, akkor éppen e hatalomban elkövetett fennhéjázása, felfuvalkodottsága, gőgje okozta bukását, és hozta be a bűnt a világmindenségbe.

„… ezt mondád szívedben… az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet… hasonló leszek a Magasságoshoz… A kik látnak, rád tekintenek, és elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója… A ki a föld kerekségét pusztasággá tette…” (Ézs. 14, 13-14, és 16-17)

Nem zárható ki, hogy Sátán egykor (kezdetben) szerepet kapott a földi történések irányításában, de közreműködése felette károsnak bizonyult és olyan kaotikus állapotokat, pusztulást okozott, hogy attól „… A föld pedig kietlen és puszta lett.” Ha tehát valaha adatott is valamiféle hatalom számára a Földön, a Teremtő Isten a sötétség helyett immáron világosságot akart látni itt, a továbbiakban. Amennyiben Sátán ezekután még bármiféle jogot is képzelt (képzel) magának bizonyos dolgok felett, tudomásul kell vennie, hogy felfuvalkodottsága, valamint az angyalseregek egy részének Isten ellen történő fellázítása és megrontása miatt (is) örökre kivettetett a mennyből (Luk 10, 18). Ez számára azt jelenti, hogy (ha átmenetileg még meg is tűrik eseti jelenlétét a mennyben, de) a továbbiakban ott már semmiféle szolgálatára senki nem tart igényt. Pusztulást okozó ténykedése után láthatta, hogy (amire ő képtelen lett volna) a káoszból a Teremtő Isten mindent újjá tudott teremteni, és nem is egyedül, hiszen a teremtésben alkotó munkájával Isten Fia is aktívan közreműködött (Péld 8, 22-30), ráadásul immáron számára teremtetett minden!

„Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek (érte van minden Új ford. Biblia). Övé a dicsőség mindörökké. Ámen.” (Róm 11, 36)

Isten Fiának teremtetett tehát minden, és Övé a dicsőség! Nem Sátáné. Ki állíthatja ezekután, hogy a Föld jelenleg Sátán tulajdona?

Nem szabad viszont elfelejtenünk, hogy az Újszövetség több helyen is állítja, hogy Sátán „e világ fejedelme”. Keressünk ki két Igehelyet, amelyekben Jézus Krisztus nevezi így Sátánt! 

„Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme…” (Jn 14, 30)

A másik Igehely, amikor a Szentlélek elküldéséről és küldetéséről beszél. Azt mondja, hogy amikor majd eljön a Szentlélek, meggyőzi a világot a bűn, az igazság és az ítélet tekintetében. 

„(Az) Ítélet… hogy e világnak fejedelme megítéltetett.” (Jn 16, 11) 

Hogyan kell hát helyesen értelmeznünk ezeket az Igéket?

Sátán miután kivettetett a mennyből (Luk 10, 18) a levegőt és a Földet tette meg fáradhatatlan tevékenysége színhelyének. Az efézusi levélben és Péter első levelében így olvashatunk róla:

„… a levegőbeli hatalmasság fejedelme” (Ef 2, 2)

„… a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen” (kit nyeljen el Új ford. Biblia). (1 Pét 5, 8)

Sátán a teremtés után a kígyóba bújva (1 Móz 3, 1) álnokságával bűnre csábította Évát, ezáltal ő okozta Ádámnak, és rajta keresztül az egész emberiségnek a bukását. A mennyei magasságok után ő hozta be a bűnt mostmár, az emberek világába is.

Sátán azzal, hogy az embert bűnre csábította, lefektette egy olyan szellemi világrendszer alapját, amelynek valóban ő a fejedelme! Ennek a világrendszernek nem csupán zsarnoki fejedelme, hanem istene is (2. Kor 4, 4). Ez a világrendszer a sötétség és bűn világrendszere, a hazugság és lázadás világrendszere, valamennyi gonoszság világrendszere. Ennek a világrendszernek valóban Sátán a fejedelme, részben mint alapító, részben, mint aki e témákban a legjobb, mert ő a leggonoszabb, a leghazugabb, a legalattomosabb. Bukott angyalaival, démonaival egy olyan szellemi világot hozott létre és tart fenn, ami az erőszak, kapzsiság, önzés, nagyravágyás és bűnös kívánságok alapelvein, és szellemiségével „… most az engedetlenség fiaiban munkálkodik.” (Ef 2, 2) Ez a világ érthető módon gyűlöli Istent, gyűlöli az Úr Jézus Krisztust és gyűlöli a Szentlelket, gyűlöli a világosságot, megveti Isten igazságát. Sátán, Istennek az emberiség megmentésére irányuló munkája ellen harcol. Ha tehetné elpusztítaná az újjászületett hívőket, a Krisztus Testét, a Gyülekezetet, hiszen annak tagjai, mind az ő ellenségei, mert hitrejutásukkal kiléptek az ő világából, a továbbiakban nem őt szolgálják, nem az ő világát erősítik, nem az ő világából valók. Amikor Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy:

„Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál. Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, a mi az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból… azért gyűlöl titeket a világ.”(Jn 15, és 18-19)

Ezekkel a szavakkal azt jelentette ki tanítványai számára Jézus Krisztus, hogy ők már nem tartoznak az alá a szellemi világrendszer alá, amelynek fejedelme, ura és istene maga Sátán! Aki viszont élete során nem tér meg és nem születik újjá, nem lesz az Úr Jézus Krisztusé, az életét Sátán szolgájaként éli le, és bűneiben hal meg. Végső helye a kárhozat lesz.

Az Úr Jézus Krisztus az ezeréves Békebirodalom megalapításával ezt a világrendszert fogja felszámolni (megszünteti Sátán fejedelemségét) és ezeréves uralma végeztével (Sátán elpusztítását követően) létrejön majd egy új, örökérvényű kormányzati rendszer, amelyben az (Atya-)Isten lesz az egyedüli és kizárólagos Úr. (Dániel 2, 44, és 7, 18, 22, 27)

Folytatás holnap

Isten áldása legyen az áhítatok olvasóin.