A Szentlélek (Szent Szellem)...3.

Péter, Jóel prófétára hivatkozva elmondta a sokaságnak, hogy a Szentlélek kitöltésének lehettek a szemtanúi. Emlékeztette őket Dávid királyukra, akinek Isten megesküdött, hogy véréből való utódot ültet a trónjára, és aki utódjáról megprófétálta, hogy annak teste soha nem lát majd elmúlást. Igyekezett hallgatóságát meggyőzni arról, hogy a néhány héttel korábban keresztrefeszített názáreti Jézusról mondta ezeket Dávid.

„Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk. Annakokáért az Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért Szent Lelket megnyervén az Atyától, kitöltötte ezt, a mit ti most láttok és hallotok… Bizonynyal tudja meg azért Izráelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, a kit ti megfeszítettetek. Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.” (Apcsel 2, 32-33, és 36-38)

Még más szavakkal is a lelkükre beszélt, kérve őket, hogy szabaduljanak meg végre ettől a bűnös világtól, ettől az elfajult nemzedéktől. Akik hittek a beszédének megkeresztelkedtek és betöltötte őket a Szentlélek. Azt olvashatjuk a továbbiakban, hogy:

„… Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel.” (Apcsel 2, 47)

Jeruzsálemben egy hatalmas dolog történt ezen az ünnepen. A Szentlélek ilyen mérvű és erejű kiáradására az emberiség történetében addig soha nem került sor. Bár a zsidó nép azelőtt is ünnepelte a Pünkösdöt a Hetek ünnepeként, a keresztény világ ezt a napot azóta az első Pünkösdként emlegeti.

Mi magunk is hallottunk (és olvastunk) az Úr Jézus Krisztusról, és az új ismereteket befogadtuk, elhittük. Miután megtértünk, az Úr Jézus nevére megkeresztelkedtünk, és az újjászületés felfoghatatlan eseményekor az Úr Jézus Krisztus Lelke költözött belénk, amely Isten Lelke, egyben az Élet Lelke. Csak és kizárólag akkor üdvözülhetünk, ha újjászületünk. Emlékszünk mit mondott Jézus Krisztus Nikodémusnak?

„… Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát… Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.” (Jn 3, 3, 5) 

A bennünk lakozó Szentlélek egyben az Erő Lelke is, erőt ad a bűn elleni mindennapos harchoz, erőt ad a bizonyságtevéshez, erőt ad a világból való kitaszítottság, a világ által való megvetettség és gyűlölet, illetve Sátán és démonai mindennapos zaklatásának elviseléséhez. Helytelenek viszont azok a (főleg Jehova tanúi által terjesztett) tanítások, amelyek a Szentlelket kizárólag erőnek, holmi láthatatlan energiának tartják. Mi legszívesebben az Úr Jézus Krisztus Lelkeként, az Igazság (Megigazulás) Lelkeként szeretünk Róla szólni.

El kell oszlatnunk azt a téves tanítást is, miszerint van aki nagyobb, van aki kisebb mértékben részesül a Szentlélekből. Miután a Szentlélek személy, így nem lehetséges, hogy valakiben csak alig van, valakiben pedig bőségesebben. Az Ige azt tanítja, hogy „… az Isten nem mérték szerint adja a Lelket”, azaz mindenki számára egyenlő mértékben, nemre és érdemre való tekintet nélkül. Más kérdés, hogy ki mennyi gyümölcsöt terem Általa. A magvető példázatából tudjuk, hogy „… némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit” terem. (Mt 13, 23) Miért? Mert a Szentlélek és az ember kapcsolatában a Szentlélek a szelídebb, soha nem akar az ember fölé kerekedni, mindenkor engedi, hogy az ember szabad akarata szerint döntsön. Ő csupán terelgetni próbál, tanácsol, emlékeztet, tanít, dicsőít. De bármikor felül lehet bírálni, ellen lehet Neki állni, meg lehet szomorítani, visszavonulásra lehet kényszeríteni, sőt ki is lehet oltani. (1 Thessz 5, 19)

Néhány szó még a Lélek káromlásáról: „… a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.” Mert bűnös marad! Mert a Szentlélek tárja fel a bűnt, és aki ennek ellenáll, az nem ismeri fel a bűneit, nem tudja megvallani az Úr Jézus Krisztusnak, nem keresztelkedik meg az Ő hatalmas nevére, tehát nem töltekezhet be a Szentlélekkel, és nem láthatja meg Isten országát. Mert ellenszegült. Így sem itt, sem ott nem nyer bocsánatot. Elkárhozik. Mert semmibe vette, megvetette, káromolta a Szentlelket.

Befejezésül: mindazokkal egyetértünk, akik Isten Lelkét Szent Szellemként ismerik. Tekintettel arra, hogy tanításainkban mi a Károli Gáspár által fordított SZENT BIBLIA szövegét használjuk, jelen tanításunkban is ennek a szövegéhez alkalmazkodtunk. (Elődeink sok száz év óta „ebből a Bibliából” is üdvösségre tudtak jutni.)

Olvasd el többször is ezt a tanítást, mivel hatalmas anyagot sűrítettünk bele! Cserébe megígérjük, hogy egyes részletekre a későbbiek során még visszatérünk.