Az ember klónozása…1.

Spilberg és rendezőtársai egyre-másra készítik azokat a kalandfilmjeiket, amelyek főszereplői olyan történelmi idők előtt élt állati élőlények, mint például a dinoszauruszok, vagy a jégkorszakban élt mammutok. A látogatottsági mutatók arra engednek következtetni, hogy a filmeket osztatlan érdeklődés kíséri, különösen a fiatalok körében. Ezek az esztétikusnak egyáltalán nem mondható állatok minden valószínűség szerint valóban éltek, földünk lakói voltak, hiszen a tudósok már számtalan csontmaradványukat, sőt komplett csontvázukat is megtalálták. Nagy szenzáció volt a legutóbb megtalált lelet, amely annyival volt több az eddigieknél, hogy nem csupán csontokból állt, hanem izomszöveteket is tartalmazott, ugyanis a kutatók egy jégbefagyott és ezáltal csaknem teljesen épségben konzerválódott mammutbébit találtak. Még nagyobb feltűnést keltett a tetem vizsgálatát végző tudóscsoport bejelentése, miszerint ha sikerül az állatból csak egyetlen nem roncsolódott sejtet is kinyerni, megkísérlik klónozással újra életre kelteni ezt a már egyszer kihalt mammutfajt. Az állatkertekben bizonyára sokan lennének kíváncsiak erre az egykor élt, négy-öt méter magasságú hatalmas testű őslényre. Ha a tudósok terve sikerrel jár, csak egy újabb szerencsés leletre van szükség, és egyszer ugyanígy sikerülhet majd a dinoszauruszok klónozása is. A tudomány mai technikai szintjén már képesek vagyunk arra, hogy egyetlen genetikailag sértetlen sejtből reprodukáljunk bármilyen bonyolult élőlényt: egy „Dolly” nevű bárányt, mint az már meg is történt, egy mammutbébit, egy dinoszauruszt, vagy akár a közeljövőben egy embert.

Az említett élőlények klónozásának az alapja az az egyszerű tény, hogy a testi sejtek mindegyike rendelkezik a szervezet felépítéséhez szükséges összes információval. Egy szőrszál, bőrdarab, vagy vércsepp egyetlen sejtjében (tehát mindegyikében) jelen van egy olyan adathordozó, amely tartalmazza az adott szervezet és csak annak az adott szervezetnek valamennyi adatát. Ez az adathordozó a sejtek magjában meghúzódó kromoszómák alkotó eleme: a DNS. Egy bárány DNS-éből, mint az már meg is történt, (megfelelő technológiával, orvosi módszerrel, úgynevezett klónozással) előállítható egy vele hajszálpontosan hasonlatos másik bárány („Dolly”), vagy akár több „Dolly” is, amelyek mindegyike szakasztott olyan, mint az az eredeti bárány, amelynek felhasználták a DNS-ét. A klónozás mint módszer, úgy tűnik elméletileg már teljes mértékben kidolgozott, a gyakorlati kivitelezés területén azonban mutatkoznak még bizonytalanságok, a tudósok esetenként kisebb nagyobb akadályokba ütköznek, de nyilatkozataik szerint nehézségeik már a közeljövőben megoldódnak.

Tekintettel arra, hogy klónozással emberek előállítására is van lehetőség, a keresztény egyházak hatalmas felháborodással tiltakoznak az ilyen jellegű kutatások és kísérletek ellen, félőnek tartva, hogy az emberi társadalom saját Teremtő Istene helyébe kíván lépni. Az egyes országok legmagasabb szintű vezetői, kormányai sem nézik jó szemmel e kutatásokat, mivel attól is lehet tartani, hogy bizonyos génmanipulációkkal akár különleges embercsoportok is létrehozhatók – tömegszerűen. Esetleg fájdalmat és félelmet nem érző, felelősségtudat és lelkiismeret nélküli robotkatonák, vagy még ki tudja előre milyen már-már nem is ember külsejű, állati génekkel kevert egyedek, stb. A klónozással nem csupán emberek, vagy velük hasonlatos lények, hanem úgynevezett „emberrészletek” is előállíthatók. Belátható időn belül készíthetők lesznek (netán megrendelésre) egyes szervek is, így egy gazdagabb szívbeteg a saját DNS-éből új szívet rendelhet magának, később májat, tüdőt abból a célból, hogy életkorát elvileg korlátlan időre kitolja. Miután hibátlan DNS akár elhunyt ember teteméből is (ahogyan a mammutból), bármikor kinyerhető, felvetődik annak lehetősége is, hogy nem sokára bárki „feltámasztható” lesz, vagyis saját hasonmásaként újra élheti az életét.

De vajon megengedhető-e, hogy valakit halála után klónozzanak annak tudta és beleegyezése nélkül, vagy etikus-e valakit életre hozni csak a májáért, vagy szívéért, tüdejéért, őt magát pedig ezután szemétmaradványként elégetni? Vagy egy adott célra torz egyedeket létrehozni, még akkor is, ha kimagasló intellektuális képességeket „helyeznek bele”? Etikus lehet-e számtalan azonos képességű Beethovenek, vagy Liszt Ferencek klónozással történő létrehozása? Belátható, hogy az emberi klónozás igazi etikai kihívás. Az Amerikai Egyesült Államokban erre hivatkozva tiltottak be mindenfajta humán klónozási kísérletet, míg a brit törvények szerint szabad 14 napnál fiatalabb emberi embriókkal, klónokkal kísérletezni.

Ismerve az embereket, ami tilos és törvénytelen, de megcselekvése hírnévvel, vagy jelentős anyagi előnnyel kecsegtet, az ha titokban is, de halad tovább, megállíthatatlanul. Az erkölcsöt és etikát a pénz mindenkor felülírja. Valahol a Földközi-tengeren évek óta cirkál egy hajó, mely valóságos törvényenkívüli úszó laboratórium, afféle biológiai és etikai „vámszabad-terület” – Sátán jachtja! –, s fedélzetén egy dúsgazdag, őrült olasz professzor senkitől sem zavartatva végzi genetikai kísérleteit. Valakik gátlástalanul szponzorálják, az olasz és nemzetközi hatóságok pedig hagyják háborítatlanul tevékenykedni, bármerre is járjon, mintha bizony az emberiség szebb jövőjén, kvázi mindnyájunk javára munkálkodna.

Álláspontunk szerint az emberek ilyen jellegű kísérletei, ha esetenként mégoly humánusnak tűnnek is, hiszen az eljárás tökéletesítése úgymond a minél korszerűbb gyógyítás érdekében történik, súlyos visszaélés a tudománnyal, ezen kívül mindenképp ellentétes Isten akaratával, tehát bűn. Ilyen tettet csak hitetlen, az e világ gonosz szellemi fejedelmének befolyása alatt álló emberek követhetnek el, hiszen aki hisz abban, hogy a halhatatlan szellemünket személyesen a Teremtő Istentől kaptuk, az tudja, hogy egy mesterséges lénybe a Teremtő Isten soha nem fog a saját szelleméhez kapcsolódó szellemet adni. (Az isteni rend szerint született ember: test, lélek és szellem egységében lát napvilágot. Az állatok nem rendelkeznek Istentől kapott szellemmel.) A klónozással született „ember” mindenképpen torzszülött lesz, aki bár külsőre megtévesztésig hasonlít DNS-ét adó elődjére, de megszületése pillanatától – Sátán fattyaként – kifejezetten e világ fejedelmének uralmi köréhez tartozik majd, mint szellem és lelkiismeret nélküli, ösztönei és környezete által vezérelt szaporítvány.

De hiszen éppen ez Sátán terve. Létrehozni olyan „embereket”, akiknek szellem hiányában már megszületésük pillanatától semmi kapcsolatuk Istennel, és úgy élik le az életüket, hogy lehetőségük sincs a kapcsolatfelvételre, a hitre jutásra, hiszen a Szentlélek hívogatására is teljesen érzéketlenek maradnak. Ezek a lények már biztosan az övéi, az ő irányítása szerint élnek. Képzeljük el azt a Sátán szelleme által irányított birodalmat, amikor a természetes úton születettek már kihaltak, és a földön csak ilyen klónok élnek!

Folytatás holnap

Isten áldása legyen az áhítatok olvasóin