2017. április 26., szerda

Mi az igazság?...3.



A „titok” nyitja ez esetben is a Biblia szövegének fordítási hiányosságában rejlik, ezért írtuk azt, hogy „e hiányosságok miatt sok értékes kijelentés veszítette el igazi tartalmát, vagy maradt a titkok homályában”. Hasonlóan ugyanis a halál és a lélek esetéhez, tüzetesen megvizsgálva az eredeti görög szöveget megállapítható, hogy két, jelentésében, tartalmában egymástól távol eső szót fordítottak Károliék (és követőik) ismét egy és ugyanazon szóval. Az egyik szó az „alétheja”, a másik a „dikajoszüne”. Márpedig ha a Szentlélek két szót használt, akkor el kell ismernünk, hogy itt két fogalomról is van szó, az nem lehet egy fogalom. Amikor rátaláltunk erre, sorra vettük mindazokat az Igéket az Újszövetségben, ahol a görög nyelvű Bibliában az „alétheja”, illetve a „dikajoszüne” szó szerepel. A szövegkörnyezetből megpróbáltuk megállapítani, hogy az „igazság” szót melyik magyar szóval, vagy kifejezéssel tudnánk azon a helyen behelyettesíteni úgy, hogy az ott lévő Ige ezáltal – eleget téve a szövegkörnyezet elvárásainak is – kifejezetten érthető és világos legyen. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az összes olyan Ige, amelynél a magyar fordításban az igazság szó szerepel, érthetőbbé válik, ha az „alétheját” megigazulásnak, megigazultságnak, a „dikajoszünét” pedig Isten rendjének, kijelentésének, alkotmányának, jogrendszerének fordítjuk, utólag persze már csak fejben.

Ha tehát a továbbiakban az igazsággal kapcsolatos valamelyik Ige kevésbé, vagy egyáltalán nem érthető számodra, és nincs görög Bibliád, sem újszövetségi görög-magyar szótárad, tehát nem tudhatod, hogy az ott lévő igazság szó helyén eredetileg éppen melyik görög szó áll, próbáld meg az általunk megadott szavakat behelyettesíteni, és valamelyikkel azonnal megvilágosodik az addig nehezen érthető Ige. Teljes szépségében, igazi mondanivalójával. Amikor ezt mi magunk is megtettük „annak idején”, mindenkor úgy éreztük, hogy egy-egy újabb és újabb kincsre találtunk rá!

Gyakorlatilag a mondanivalónk végére értünk. Mégis az a javaslatunk, hogy a korábbiakban nehezen értelmezhető Igéket vessük alá most közösen egy próbának, hogy valóban érthetőbbek-e, ha a fentiek szerinti behelyettesítéseket elvégezzük!

Előtte még vizsgáld meg, igazat állítunk-e akkor, ha azt mondjuk, hogy a halottaiból visszatért Lázár számára Jézus Krisztus nem csak egy egyszerű személy volt, hanem Lázár számára Jézus Krisztus maga volt a feltámadás! A betegek számára Jézus Krisztus maga volt a gyógyulás! Ha a betegek felkeresték Őt, vagy elébe vitték őket, meggyógyultak. De számunkra is, Ő most is több, mint megváltó, számunkra Ő maga a megváltás!

Az új behelyettesítéses megoldás szerint a Jn 18-ban Jézus Krisztus azt mondta Pilátusnak, hogy Ő azért jött e világra, hogy bizonyságot tegyen a megigazulásról, hogy kijelentse a megigazulást, hogy bemutassa a megigazulást, mert Ő az út, az igazság (?) és az élet, azaz Ő az egyetlen út az Atyához, Ő maga az élet, és Ő maga a megigazulás. Ő maga a megigazulás!!! Aki megigazul, (már megigazult) az hallgat az Ő szavára. Jézus Krisztus tehát a megigazulásról beszélt Pilátusnak, nem egy valósággal összevethető tényről, mint igazságról, és nem is a földi igazságszolgáltatás alapjairól, hiszen azzal Pilátus, mint jogász tisztában volt, különösen Róma megfellebbezhetetlen zsarnoki igazságával. Nem is Isten igazságáról beszélt. Ha ezekről beszélt volna neki Jézus Krisztus, soha nem kérdezte volna meg, hogy „… Micsoda az igazság?…”  Az Ige szerint pedig megkérdezte. Éppen azzal az „alétheja” szóval, amit Jézus kétszer is használt a mondatában. Mit kérdezett tehát Pilátus? Mi a megigazulás? Ismételjük el még egyszer, mit kérdezett! Mi a megigazulás? Mit jelent az, hogy igaznak lenni, és ugyan, ki előtt? Mivel tudta, hogy ő Róma szerint egy igaz ember, hiszen azért van a posztján, a kérdése költői marad, a válasz különösképpen nem is érdekelte, hiszen mint olvashattuk, a kérdés után kiment a helyiségből. Pilátus egyszer és mindenkorra elmulasztotta, hogy megtudja, mi a megigazulás. (Később a császár kivégeztette, és az ítélet után a kárhozatba kerül. Előtte viszont még fel kell támadnia, hogy az Úr Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelekor újra találkozhasson az általa ártatlannak tartott, de ennek ellenére halálraítélt Isten Fiával. /Jel 1, 7/)

„Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.” Itt a Bibliában már a „dikajoszüne” kifejezést használja a Szentlélek, tehát szóba sem jöhet, hogy ez a rész a megigazulással lenne kapcsolatos. Mit jelentene az, hogy „így illik nékünk betölteni minden megigazulást”? De az sem jelent ám semmit, hogy „így illik nekünk betölteni minden igazságot”. Ez egyszerűen nem érthető. Felületesen olvasva az Igét, nagyjából tudjuk, hogy mit akart mondani Jézus, de ha alaposabban megvizsgáljuk, hogy mit is mondott, akkor kiderül, hogy csak Keresztelő János értette. Ugyanis Jézus arra szólította fel, hogy ne álljon ellen János most az isteni rendnek, az erről szóló kijelentésnek, határozatnak, alapokmányban lefektetett előírásnak, mármint annak, hogy az Újszövetségben az az elrendelt és kijelentett rend, hogy vízalámerítéssel minden megigazulni vágyónak, minden Szentlélekre vágyónak meg kell keresztelkednie.

„… az igazságnak Lelke, a ki az Atyától származik…” Itt is az „alétheja” áll. Az igazság lelke, a Megigazulás Lelke, aki elvezet bennünket akár a teljes (tökéletes) megigazultság (itt is „alétheja” van! /Jn 16, 13/) állapotáig (ha engedünk neki). Milyen érdekes: amikor eljön a Szentlélek, akkor meggyőzi a világot (Jn 16, 8) bűn, igazság és ítélet vonatkozásában. Itt az igazság szó helyén mennyire érthetetlen lenne, ha az „alétheja” (megigazulás) szó állna az eredeti görög szövegben! Hát ettől következetesebb is az Írás, itt már a „dikajoszünét” szerepelteti, azaz, a Szentlélek amikor eljön, arról győzködi a világot, hogy Isten azt fektette le az Ő jogrendszerébe, hogy a kereszt és a feltámadás után a Fia Őhozzá megy vissza. (Ez Isten Országa Alkotmányának egyik pontja.) A Szentlélek pedig azért is lehet a Megigazulás Lelke, mert ha az Úr Jézus Krisztus maga a megigazulás, és a Szentlélek az Ő Lelke, következésképpen a megigazulásnak a Lelke, csakis a Megigazulás Lelke lehet.

„Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága…” Itt is a „dikajoszüne” áll. Isten törvény nélkül tette közkinccsé az alkotmányát, jogrendszerét… Tessék! Tessék! Figyeljetek emberek! Ennek alapján lehet Énhozzám bejutni bárkinek, zsidónak és pogánynak egyaránt. Ez a rend. Azért az jár, ezért ez jár. A Teremtő Isten kiterítette újszövetségi lapjait.

Reméljük érthető volt fejtegetésünk és hozzásegít téged a további Igék megértéséhez is. Tudjuk, hogy ez egy „kemény” eledel volt, de bizakodunk abban, hogy ugyanolyan tápláló lehet, mint az  eddigiek, ezen felül úgy gondoljuk, hogy egy megigazult keresztény esetenként vágyik is ilyen kemény eledelekre.


Nyelvészeti fejtegetéseinkhez még a következőt szeretnénk megjegyzésként hozzáfűzni: Nyilvánvaló, hogy a fentiek ismerete nem üdvösség kérdése. Ezek ismerete nélkül is sokan bejutottak már a mennybe, és be is jutnak majd. Ha viszont te, vagy mások egy kicsivel több lehetőséget kaptál, illetve kaptak arra, hogy még inkább elmélyedhessenek Isten országa titkainak megismerésében és megértésében, hogy ez által hited és mások hite is méginkább növekedjen, szolgáljon örömödre és örömötökre ez a kemény eledelnek minősített tanítás is. Örüljetek, és adjatok érte hálát, ha egy-egy addig nem ismert dologról fellebben a fátyol, vagy világosságot nyertek olyan kijelentések felől, amelyek e világ fiai elől esetleg örökre zárva maradnak, mert nincs bennük érdeklődés Teremtő Istenünk iránt.

Isten áldása legyen az áhítatok olvasóin



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Üdvözöllek kedves látogatóm, érezd magad jól, és tanulj és épülj az olvasottakból: Jézus szeret téged!