Mire szól a mi elhívásunk?...3.

„Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak. Mert a kiket eleve ismert (kiválasztott Új ford.), eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között. A kiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és a kiket elhívott, azokat meg is igazította; a kiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róm 8, 28-30)

Észrevetted, hogy múlt időben van az Ige utolsó szava? Akik Istent szeretik azokat nem megdicsőíti majd, hanem „azokat meg is dicsőítette”. Újjászületett keresztényként ez a helyzeted Teremtő Istened előtt. Természetesen, mint jó Atya, szeretetéből intelmeket és tanácsokat is adott egyes elhívásai mellé, sőt azokon túl is. Mi most az elhívások némelyikéhez szőtt intelmek és tanácsok közül megemlítünk néhányat számodra – emlékeztetőül.

„Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak. Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Gal 5, 13-14)

„Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk. Mindenikünk tudniillik az ő felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére. Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett…” (Róm 15, 1-3)

„… járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, melylyel elhívattatok. Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben, Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében.” (Ef 4, 1-3)

„És az Istennek békessége uralkodjék a ti szívetekben, amelyre el is hívattatok egy testben; és háládatosak legyetek. A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.” (Kol 3, 15-16)

„… mindnyájan legyetek egyértelműek, rokonérzelműek, (egyetértők, együttérzők Új ford.) atyafiszeretők, irgalmasak, kegyesek: Nem fizetvén gonoszszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sőt ellenkezőleg áldást mondván, tudva, hogy arra hivattatok el, hogy áldást örököljetek (örökítsetek).” (1 Pét 3, 8-9) 

Befejezésül álljanak itt ismét Péter apostol szavai, aki elhívásunk és kiválasztásunk megerősítésére szólít fel bennünket, a Szentlélek által! 

„… a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (ismeretet Új ford.), A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve. Mert a kiben ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, elfelejtkezvén a régi bűneiből való megtisztulásáról. Annakokáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha (nem fogtok megbotlani soha Új ford.)” (2 Pét 1, 5-10)

Talán méltóbb Igével nem is zárhatnánk írásunkat, mint Jézus Krisztus jól ismert és sokszor ismételt saját szavaival:

„Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” (Jn 13, 34-35)

Isten áldása legyen az áhítatok olvasóin