Három királyok…1.

Amikor a „három királyok”-ról hallunk, minden bizonnyal Gáspár, Menyhért, Boldizsár jut eszünkbe, azok a „királyok”, akik a messze földről érkeztek, hogy Betlehemben megláthassák és megajándékozhassák Izráel újszülött királyát, a csecsemő Jézust. Igaz, hogy ezek a „három királyok” nem is voltak királyok, és a nevüket még csak nem is említi a Biblia, mégis tudjuk, hogy kik ők, és hogy életük során egy adott alkalommal mit cselekedtek. Mi most három olyan királyról szeretnénk írni, akik közül kettőt a Bibliából ismerhetünk, egyiküket pedig a közelmúlt történelméből. Mindhármuk életében találtunk egy olyan közös mozzanatot, amely úgy köti őket össze, mint az említett „három királyokat”. Ha személyes kapcsolatban nem is álltak egymással, hiszen időben ugyancsak távol éltek egymástól, valahol valamit egyszer egyformán cselekedtek és egyformán gondoltak. Ez fűzi őket egybe, ebben áll egymással való hasonlatosságuk, sőt emiatt alakult úgy a sorsuk, ahogy alakult. Mutatkozzanak be most ők maguk, hogy azután a sorsukkal kapcsolatos végkifejletet a Bibliából ismerhessük meg, illetve szem-és fültanúként mi írhassuk le saját ismereteink alapján. Szólaljon meg először az a személy, aki hármuk közül a legrégebben élt, és saját korának tagadhatatlanul a leghatalmasabb uralkodója volt! Álljon előttünk most a nagy király!

Nabukodonozor vagyok, a világ leghatalmasabb királya. Nagyságom az égig ér, hatalmam a föld határáig. A káldeusok nagy királyának Nabopalasssszarnak a fia vagyok. A hatalmas babilóniai birodalom építését már apám megkezdte, de az én uralkodásom ideje alatt lett belőle a világ leggazdagabb és legfélelmetesebb, legnagyobb birodalma. Még csak koronaherceg voltam, de már akkor megvertem Nékó egyiptomi fáraó hadseregét az Eufrátesz melletti Karkemisnél (Kr.e. 605-ben), és addig üldöztem, amíg mind egy szálig le nem mészároltam őket. Az új fáraó seregét is tönkrezúztam, ennek következtében Egyiptom soha többé nem tehette be a lábát Ázsiába. Szíriát és Palesztinát (Izráelt) is elfoglaltam. Jeruzsálemben leromboltam a zsidók híres királyának, Salamonnak a templomát is, elhoztam a templom valamennyi kincsét, és tízezrével hoztam onnan foglyokat magammal (Kr.e. 587-ben). Tirusz királyát is legyőztem. Senki nem tudott ellenállni hódításaimnak. Olyan fővárost építettem népemnek, hogy az egész világ csodálhatta. Babilonban több százezren laknak. Huszonöt kapuja van, nyolc temploma, az egész olyan, mint egy kész meseváros. Kettős fallal vettem körül, védőbástyái százötven méter magasak, csak a külső fal építéséhez több mint százhatvanmillió égetett agyagtéglát használtam fel. A belső kapukat mázas cseréppel díszítettem. De építettem egy kőhidat is az Eufráteszre, olyan kőhidat, amilyet még senki, soha nem épített, és megszabályoztam ezt a nagy folyót, gátakat építettem mellé, hogy soha ne önthesse el áradásával a várost. Méd feleségemnek pedig, hogy ne legyen honvágya, a zagroszi hegyek és erdők mintájára függőkerteket építettem. Ezeknek is csodájára jár az egész világ! Láthatjátok, egész királyságom egy hatalmas uralkodó nagyszerű alkotása!

Íme, a második király!

I. Heródes Agrippa, Nagy Heródes unokája, Galilea negyedesfejedelme, Palesztina (Izráel) királya vagyok. Származásom és méltán megszerzett hatalmam és gazdagságom feljogosít arra, hogy a legnagyobbak közé soroljam magam. Edomita családból származom. Nagyapám, Nagy Heródes, Galilea első helytartója volt, majd a zsidók királya lett. Ő építette fel a császár tiszteletére Cezárea városát, de számtalan építészeti remekműve máig látható. Ezek közül is a legszebb a jeruzsálemi templom, amely vetekszik a Salamon király által épített egykori templom monumentalitásával és szépségével. Nagyapám halálát követően az országot a rómaiak három fia között osztották fel. Így lett Arkhelaus: Júdea, Samária és Idumea királya, Antipás: Galilea és Perea királya, apám Fülöp pedig a többi terület királya. A hatalmat tőle örököltem (Kr.u. 37-ben), de kiváló politikus lévén három éve (Kr.u. 41-ben) megszereztem végre nagyapám, Nagy Heródes egész birodalmát, így én is egész Palesztina királya lehetek. Szándékomban áll birodalmam további megerősítése, Jelenleg Tirusz és Szidónia iránt táplálok ellenséges érzéseket, de az országomon belüli széthúzásokat és lázadásokat sem tűröm, valamennyi lázadóval, legyen az akár vallási felforgató is, kegyetlenül leszámolok. Alattvalóim megfelelően hűségesek, szeretnek és nagyra becsülnek, csúsznak-másznak előttem, megkapom tőlük az elvárt tiszteletet és a kiérdemelt dicsőséget.

Folytatás holnap

Isten áldása legyen azáhítatok olvasóin

BÁBEL

SZEMIRÁMISZ FÜGGŐKERTJE