Amikor a Biblia iránt
komolyabban kezdtünk érdeklődni, nagyon elgondolkoztatott bennünket a halál
kérdése, különösen az olyan kijelentések, hogy aki hisz, az átment a halálból
az életbe, vagy: aki hisz, az ha meghal is él, vagy annak nem árt a második
halál… Hiába tudtuk már, hogy a földi élet után létezik egy további élet is,
mégsem igazán értettük ezeket a bibliai megfogalmazásokat. Mi az, hogy második
halál? Hogy jelenthette ki Lázár nevű barátjával kapcsolatban Jézus Krisztus,
hogy annak betegsége nem halálos, majd egy idővel később, hogy Lázár csak
elaludt, és menjünk, ébresszük fel? Később mégis úgy nyilatkozott Lázárról a
tanítványainak, hogy Lázár meghalt. A kérdéskör kibogozásához sikerült
(ajándékba) kapnunk egy görög nyelvű Bibliát, és szert tudtunk tenni egy olyan
görög-magyar szótárra is, amely az Újszövetség idején írott és beszélt görög
nyelv szavainak és egyes kifejezéseinek adta meg a jelenlegi magyar
megfelelőjét. Szükségszerű volt, hogy a szótár a régi görög nyelv szavaival és
kifejezéseivel foglalkozzon, mert a görög nyelv az idők folyamán azóta már
sokat változott. A régi magyar nyelv sem azonos a mostanival, biztosan tudod,
hogy az István király korabeli magyarok például a „vagyunk” szót „vogymug”-nak
mondták, a „bizony” szót „isa”-nak. Az eredeti nyelven íródott Biblia és a
szótár segítségével jutottunk annak felismerésére, hogy az eredeti bibliai
szövegben a – szókincsében lényegesen gazdagabb – görög nyelv a halál
kifejezésére két különböző szót használ, egyszer a „nekrosz”, másszor a
„tanatosz” szót. Mivel a Biblia egykori fordítói, Károliék (és követőik), a
szövegkörnyezetből úgy ítélték meg, hogy mind a két görög szó a halállal
kapcsolatos, és miután a magyar nyelvben erre csak egyetlen szó áll
rendelkezésre, másként nem is dönthettek, mint hogy munkájuk során mindkét
görög szót halálnak fordították. Számítottak arra, hogy ezzel néhány Ige
megértése nehézséget okozhat, ennek elkerülésére megalkottak és bevezettek egy
addig soha nem ismert és nem használt fogalmat, a második halál fogalmát.
(Tehát ez így, ilyen formában nem is szerepel az eredeti Szentírásban!) Tudatos
keresgéléssel ezek után utolérhető, hogy ahol a „nekrosz” szó áll az eredeti
görög nyelvű Bibliában oda Károliék következetesen halált írtak, illetve ahol a
„tanatosz” szó áll, oda második halált írtak. (Lám, így jutottunk a kétféle
halál ismeretéhez és így értettük meg, hogy „nekrosz” az: amikor elszakad az
embernek Istentől kapott szelleme az emberi testtől, „tanatosz” pedig: amikor
elszakad ez a szellem Istentől – végleg.) Jézus Krisztus a „nekroszt” nem is
minősítette igazán halálnak, gyakran azt mondta az ilyen esetekben, hogy az
illető személy nem halt meg, csak „aluszik”. Ebből az állapotából (mármint a
„nekrosz”-ból) a 12 éves kisleánykát, a naini ifjút és Lázárt is vissza tudta
hívni, fel tudta ébreszteni, azaz fel tudta támasztani. A második halál
(„tanatosz”) viszont már az örök halál, azaz a kárhozat, onnan már nincs többé
visszaút. A fentiek megismerése nagy segítséget jelentett számunkra annak idején
valamennyi halállal kapcsolatos Ige megértéséhez.
A „pneuma” és a „pszyhé”
szavakat, hasonlóan a halál szóhoz, a szegényesebb magyar szókincs
következtében szintén csak egyetlen szónak, léleknek tudták fordítani. A
„pneuma” valódi megfelelője ugyanis a szellem szó lett volna, míg a „pszyhé”
szó jelentése: lélek. Ismerték ugyan a szellem szót is, de az akkori
közgondolkodás megbotránkozott volna, ha például Szent Szellemről írnak a
magyar fordítású Bibliában, hiszen a szellem szónak akkoriban sajátos
értelmezést és ízt adtak az elhagyatott várak kísértet szellemei, a
szellemidézők, az okkultizmus, a babonaság, a köznyelv. Más elfogadott szó
viszont nem állt rendelkezésre. E két ok miatt Károliék – miként azt
tapasztalhatjuk – úgy döntöttek, hogy akár „pneuma” akár „pszyhé” van írva az
eredeti Bibliában, ők ezt tudatosan és következetesen léleknek fordítják.
Egyedül az 1 Thessz 5, 23 Ige esetében nem tehették ezt meg, miután ott
egyszerre szerepel mindkét szó. Ebben az esetben is, mint a második halálnál,
egy új fogalom alkotásával hidalták át a nehézséget. Mint láthatjuk majd,
a „szellemetek” („pszyhétek”) helyére a „ti egész valótok” fogalom került.
„Maga pedig a békességnek
Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok (szellemetek Új
ford.), mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk
Jézus Krisztus eljövetelére.” (1 Thessz 5, 23)
Bár jól tudjuk, hogy sokan
jutottak üdvösségre az idők során még így is, hogy több ilyen és ehhez hasonló
fordítási fogyatékossággal rendelkezik a Biblia, ennek ellenére mégis úgy gondoljuk,
hogy e hiányosságok miatt sajnos sok értékes kijelentés veszítette el igazi
tartalmát, vagy maradt a titkok homályában, és határozottan állítjuk, hogy e
fogyatékosságok következtében néhány élménnyel szegényebbek is lettünk.
Folytatás holnap
Isten áldása legyen az áhítatok olvasóin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Üdvözöllek kedves látogatóm, érezd magad jól, és tanulj és épülj az olvasottakból: Jézus szeret téged!