A hamis tanítókról...3.

Más felismerési lehetőséget is elénk tár János apostol: „… valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől: és az az antikrisztus lelke…” azaz ilyen esetben minden bizonnyal hamis tanítóval állunk szemben. Még tovább fűzi máshol:

„Ki a hazug, ha nem az, a ki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút.” (1 Ján 2, 22) 

Elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy rendszerezzük és összefoglaljuk, miről, vagy miből ismerhetjük fel valakiről, hogy ő hamis tanító.

-   Tagadja a Teremtő Isten létét, tagadja Ábrahám, Izsák és Jákób Istenét, az Örökkévaló és Mindenható Isten mindenek feletti uralmát. Az a megnyilatkozás, hogy: „Kell lennie valakinek…” már tagadásnak minősül.

-   Tagadja, az Atyát és a Fiút, sőt a Szentlelket is, nem ismeri el hármuk együttes Istenségét. Ha Istenről is szól, olyan Istenről beszél, akinek – saját látása szerint – nincs és nem is volt soha Fia. A Szentlélek tagadásával pedig kimeríti annak káromlását, ami miatt számára már eleve a kárhozat, „… a sötétség homálya van fenntartva örökre.”

-   Tagadja, hogy Isten Fia – názáreti Jézusként ugyan, de Krisztusként – testben jött el a földre.

-   Tagadja azt, hogy a názáreti Jézus Krisztus halála után feltámadt, és a mennybe ment.

-   Tagadja, hogy Jézus Krisztus megváltói műve önmagában elégséges az ember mennybejutásához. Tagadja a hit által történő megigazulást.

-   Tagadja, hogy jelenleg az Úr Jézus Krisztusé minden hatalom mennyen és a földön egyaránt. Egyúttal tagadja, hogy Jézus Krisztus Úr az ő élete felett is. A Fiúról csak Jézusként, názáretiként, Krisztusként, Jézus Krisztusként, Krisztus Jézusként tud megnyilatkozni, de nem tudja kimondani, hogy „Úr Jézus Krisztus”, mivel ezt csak a Szentlélek indíttatására lehet kimondani

-   Tagadja a Biblia isteni ihletettségét.

-   Tagadja vagy elferdíti a Biblia egyes kijelentéseit. (Pl.: Tiltja bizonyos ételek élvezetét.) Némelyik kijelentést környezetéből kiragadva túlhangsúlyoz, abból dogmát kreál, és azt teljesen indokolatlanul más kijelentések rovására azok fölé helyezi.

-   Tanításait egyéni haszonszerzés motiválja, tanítást „rút nyereség okáért” végez, vagy kifejezetten megtévesztési szándékból.

-   Hamis tanítónak minősül, aki engedetlen a biblia ajánlásaival, kijelentéseivel és parancsolataival szemben, életvitele nem felel meg az Ige követelményeinek.

-   Hamis tanítónak minősül az az asszony, aki férfiaknak magyarázza vagy tanítja Isten kijelentéseit, mivel ezzel engedetlenné vált, tehát mindenféle áldás, inspiráció és kontroll nélkül végzi ezt a munkát, amely emiatt csak hamis lehet.

Természetesen egy-egy hamis tanító nem „tesz eleget” minden általunk írt ismertetőjegynek, de mint az ószövetségi törvény esetén, ha csupán egy ellen is „vét”, már alapos okunk lehet arra, hogy további tevékenységét kritikus szemmel kezdjük figyelni. Ha viszont nyilvánvalóvá válik számunkra a hamisság, igyekezzünk messzire elkerülni a társaságát, mivel olyan eretnek tanokat is képes lehet a fülünkbe ültetni, amely egyáltalán nem válik a javunkra. „Megtéríteni” se próbáljuk az ilyeneket, mivel Isten Igéje bizonyítja, hogy „… a ki nincsen az Istentől, nem hallgat reánk.” Mindenképpen óvakodjunk tőlük, hiszen tudjuk, hogy a hitből való visszafordulás (óvd meg magad ettől!) gyakorta az ilyen gonosz munkások eredménye.

A hamis tanítók igyekeznek hamisságukat takargatni, elrejteni, ha egyáltalán tudatosul bennük, hogy ők hamis tanítók. Gyakran éppen hatalmas ismereteikkel nyűgözik le követőiket, meggyőző kiállásukkal, igei tájékozottságukkal, beszédükkel, modorukkal, egyéb képességeikkel.

„Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá…” (2. Kor 11, 14-15)

Mindennek ellenére, ezek:

„… juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok.” (Mt 7, 15)

Szolgáljon biztatásul, hogy minden újjászületett, Szentlélek vezetése alatt álló keresztény képes arra, hogy felismerje a hamis tanítót, illetve az általa szólt hamis tanítást. Ha kellően éber, tehát „odafigyel”, ha éberségéhez kéri az Úr Jézus Krisztus segítségét (például egy új könyv, új írás, kézhezvételekor, vagy élőbeszéd, tanítás meghallgatása előtt), ha megfelelő Ige-ismerettel rendelkezik, vagy ha kegyelmi ajándékként a „lelkek megkülönböztetése” ajándékát adta számára a Szentlélek.

Lehet, hogy csalódást okozunk egyeseknek, de nem csak felsorolni, hanem még csak megemlíteni sem kívánjuk azokat a hamis tanításokat, amelyekkel jelen korunkban ostromolják és tévelyítik a megtévesztő démonok által leuralt hamis tanítók a hitetleneket és a hívőket is. Nem szeretnénk még ilyen módon sem népszerűsíteni ezeket.

Jakab apostol levelében ezt olvashatjuk: 

„Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók…” (Jak 3, 1) 

Azért ne legyünk, hogy nehogy súlyosabb ítéletben legyen részünk, mert a tanító bizony sokat tud vétkezni a nyelvével, több hibát tud elkövetni, mint aki csendben van. Tévtanításaival, még ha az csupán ismereteinek hiányosságából fakad is, a legjobb szándék mellett is sokakat képes esetleg elbizonytalanítani, súlyosabb esetekben félrevezetni. Mi megtoldjuk most Jakab intelmét azzal, hogy az ilyen tevékenység amellett, hogy (különösen fiatal szolgálók esetében) felfuvalkodottságot is eredményezhet, a tanítónak számolnia kell azzal, hogy Sátán részéről fokozott támadások célpontjává válik. Ne legyél hát önjelölt! Csak olyan személy legyen tanító, akit a Gyülekezet építésének kifejezetten erre a szolgálatára szemelt ki az Úr Jézus Krisztus. Az ilyen személy számíthat arra, hogy olyan kegyelmi ajándékban részesül a Szentlélektől, amely biztos alapul szolgálhat munkája kifogástalan végzéséhez. (Ismeret Igéje, bölcsesség Igéje.) (1. Kor 12, 8)

Isten áldása legyen az áhítatok olvasóin