Chromium: teszt…4.

Chromium: teszt. Emlékszünk még egyáltalán a címre? És erre? „Egyelőre elégedjünk meg azzal az ismeretünkkel, hogy a Chromium nem más, mint valamiféle új elveken alapuló rendszer a számítógépek világában.” Elérkezett annak az ideje, hogy kibontsuk végre ezt a csomagot. Először mi a magunk, azután rendhagyó módon egy informatikában kifejezetten járatos szakember mindazok számára, akiket mélyebben is érdekel ez az új a rendszer.

Mit mondunk mi? A Chromium operációs rendszer lehetővé teszi, hogy az eddigiekkel ellentétben adatainkat és programjainkat ne a saját gépünkön tároljuk, hanem egy elvileg végtelen kapacitású, számtalan előnyt magában rejtő idegen tárolóban. Az ehhez az új operációs rendszerhez illeszthető számítógépek árai a mai gépek árainak töredékéért lesznek beszerezhetők, bővítésükre elvileg soha nem lesz szükség. Elmaradnak azok a CD és DVD vásárlásra fordított költségeink is, amelyek eddig azért merültek fel, hogy a gépi memóriakapacitásunkat tehermentesítsük. Többé nem kell drága programokat sem vásárolnunk, esetenként elég azokat néhány másodpercre bérelnünk. „Saját gépünkkel” a világ bármely részéről úgy tudunk pillanatok alatt kommunikálni, hogy az be sincs kapcsolva. Adataink és adatforgalmunk vírusmentessége, őrzése és feltörhetetlensége garantált. Ennyi előny ismeretében mindenki belép majd ebbe a rendszerbe, viszont anélkül, hogy számolt volna ezzel, teljesen kinyitotta a privát szféráját, kiszolgáltatta magát egy totális kontrollnak. Ugyanis hiába védettek az adatai, a Chromium tulajdonosát és üzemeltetőjét senki nem akadályozhatja meg abban, hogy a rendszerben megfigyeléseket végezzen. Márpedig ez a tulajdonos előbb-utóbb a sátáni Fenevad (az Antikrisztus), lesz, aki még a gondolatokra is kíváncsi lesz, aki kegyetlenül el akarja taposni majd valamennyi ellenfelét. Teszt és zsákbamacska a Chromium! És csapda. Már most látni, hogy apró előnyökért cserébe, ebbe is belelép az emberiség. Ezek után kérdezzük meg informatikusunkat, hogy ő mit mond a Chromiumról! (Kérésünk csupán annyi volt feléje, hogy éppen olvasóink tájékozottságának sokszínűsége miatt lehetőleg az alapoktól kezdje mondanivalóját, ismertetője a téma szakmaisága ellenére is legyen közérthető, és amennyire csak lehet, kerülje a szakkifejezéseket, a szakzsargont.) Ismertetője után még sort kerítünk néhány gondolatunk közlésére.

Mit mond a szakember? Kezdjük egy gyors ismeret-felfrissítéssel! A számítógép fizikai részeit, a gép házába rejtett áramköröket, a képernyőt (monitort), a billentyűzetet, az egeret, stb., egyszóval mindent, amit kézzel meg tudunk tapintani, a számítógép diszkrét elemeinek nevezzük, idegen szóval hardvernek mondjuk. Könnyedén belátható, hogy ez a hardver önmagában működésképtelen, hiszen különböző fémek, műanyagok nagy precizitással megalkotott halmaza csupán, amelyek „életre keltéséhez”, működtetéséhez különféle programokra (idegen szóval szoftverekre) van szükségünk. E programok (szoftverek) segítségével tudunk megjeleníteni a képernyőn akár egy szép virágot, családi fényképet, esetleg egy videót, sőt ezek teszik lehetővé, hogy a számítógéphez csatlakoztatott hangszóróból zene szóljon, vagy hogy egyáltalán „megértse” gépünk mindazt, amit a kezelőszervekkel (más szóval a perifériákkal: billentyűzet, egér, stb.) közlünk vele.

Minden szoftverek „legszoftverebbike” az operációs rendszer, mely közvetlen kapcsolatot tart fenn a gép diszkrét elemei és a számítógépen futtatott különféle programok között. Ez a létező legfontosabb szoftver, e nélkül a teljes gép csak egy nagy és drága alkatrészkupac. Egy példával szemléltetve könnyen megérthetjük a jelentőségét. Vegyünk egy manapság mindenki által ismert szövegszerkesztő programot! Ha ezt megpróbálnánk elindítani egy nyers, frissen megvásárolt számítógépen, az bizony nem sikerülne anélkül, hogy először operációs rendszer lenne feltelepítve. Ha ezt a szövegszerkesztő programot operációs rendszer nélkül is (valami csoda folytán) mégis el tudnánk a gépen indítani, akkor se tudnánk semmire sem használni, hiszen szegény szövegszerkesztő programunk önmagától azt sem tudja, mi az a billentyűzet, mi az a nyomtató, mi az a képernyő. Nem tud semmit a külvilágról, ki van szolgáltatva ennek a bizonyos operációs rendszernek, ennek a másik programnak, amely viszont éppen ahhoz ért, hogy ezeket az egységeket felismerje, kezelje, és működtesse, immáron: a szövegszerkesztő program kívánalmainak megfelelően. Tehát az operációs rendszer úgymond egy csatolófelület a diszkrét fizikai eszközök, azaz a hardver és a gépen futó programok között. Az operációs rendszer amellett, hogy a programokat értelmezi a hardver számára, elvégezteti a géppel mindazokat a számítási feladatokat is, amelyet a gépen futó programok igényelnek, sőt azok eredményeit az ember számára is értelmezhető módon megjeleníti (képernyőn, hangszóróban stb.). Az operációs rendszer kapcsolatot tart tehát a számítógép „belső” világa és a „külső” világ között.

Számos cég „gyárt” kereskedelmi céllal készült operációs rendszereket, például az Apple a Mac OS X nevűt, a Microsoft a Windows-t, a Nowell a NetWare-t, stb., de léteznek olyan ingyenesen hozzáférhető operációs rendszerek is, mint például a különböző Linux változatok, amelyeket bárki továbbfejleszthet, mert nyílt és szabadon módosítható a forráskódjuk. Európában, elsősorban jó üzletpolitikájának köszönhetően a már említett Microsoft cég Windows operációs rendszere terjedt el. A közoktatás számára ingyen vagy jelképes összegért biztosítja programcsomagjait, így a felnövekvő generáció az iskolában ezt sajátítja el, ebbe nő bele, ennek a kezelésében tesz szert jártasságra. Bár a bolti forgalomban megvásárolható Windows bizony elég drága, akik befejezik tanulmányaikat a magas ár ellenére is ezt vásárolják meg, hiszen már ehhez szoktak hozzá, ehhez „értenek”, többségük nem vált más alternatívára. Hatalmas üzlet ez a Microsoftnak, remek marketinggel!

Ennek ellenére komoly versenytárs a már szintén említett Linux operációs rendszer, hiszen amellett, hogy az Internetről ingyenesen letölthető, minden Windowsos programnak megtalálható benne az alternatívája. Hátránya viszont, hogy miután diákként nem ezt tanulták, kevesen ismerik, ha áttérnek is a használatára, hamar rájönnek, hogy más, mint amit eddig megszoktak, ezért csak a legelszántabbak használják. Holott a versenytársával szemben a vártnál jóval több előnye van, és nemcsak az ár területén.

Itt most az operációs rendszereknél álljunk meg egy kicsit, és nézzünk meg egy más témát, hogy azután majd az ott szerzett ismeretekkel visszatérhessünk ide!

Folytatás holnap

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN AZ ÁHÍTATOK OLVASÓIN